Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

A társulati mozgalom kiteljesedése

1899-1900 1899. május 27. Az országos fontosságú vízi munkákkal, valamint az elvi jelentőségű vízi műszaki kérdésekkel kapcsolatos ügyek megvitatására és véleményeztetésére létrehoz­ták az Országos Vízügyi Műszaki Tanácsot. 1899. június 24. * Pichler János (Arad) vízmérnök, a Csepelszigeti Ár­mentesítő Társulat igazgató-főmérnöke, a Tisza-Duna- völgyi Társulat titkára, az OVH csoportvezető főmérnö­ke, a Fertő-tó vízgazdálkodási kérdéseinek szakértője, jeles szakíró. (+ Budapest, 1984. augusztus 19.) 1899. július 1. + Radó Kálmán (Karlsbad), Vas vármegye főispánja, a Rába szabályozás kormánybiztosa (* Répcelak, 1844. december 17.) 1899. augusztus 10. + Almásy István (Dombrád), társulati igazgató főmér­nök, kir. tanácsos, a tiszaberceli szivattyútelep és zsilip megépítője. (* Mándok, 1834.) Győr-pinnyédi árvíztábla 1899. szeptember Rendkívüli magas árvíz vonult le a Felső-Dunán, amely Patkányosnál átszakította a szigetközi töltést. Szakadás történt a folyó bal oldalán húzódó töltésen Csicsónál is. Összesen 508 km2 került víz alá. 1899. december 9. + Kéninger Gyula (Csepreg) mérnök, a Rábaszabályo- zási Társulat, majd a komáromi folyammérnökség ve­zető munkatársa, az első magyar nyelvű vízrajzi szak­könyv a „Vizmérés, vízsebesség- és duzzadás-számítás" írója. (* Gyarmat, 1856.) 1900. április második fele A Rába mentén gátszakadással is együtt járó árvízi események voltak. Az áradás tetőző szintjei, mint az addig észlelt legmagasabb vízállások a későbbi tervek számára mértékadó értékké váltak. A Rába kormánybiztosa Radó Kálmánt 1881-ben neveztek ki a Rába-szabá- lyozás kormánybiztosának. 15 éven át végezte fe­lelősségteljes megbízatását mind a kormány, mind pedig a dunántúli régió teljes megelégedésére. Ügyes taktikával használta fel az 1883. évi nagy árvíz tragikus következményeit a Győr körüli folyók árvízi védműveinek kiépítését szolgáló munkálatok kor­mányszintű támogatásra. Elérte, hogy Győr város és Győrsziget árvízvédelmére külön törvény született az országgyűlésen. Előnyös kölcsönöket járt ki a Rába melletti védművek megépítésének finanszírozására. Másfél évtized alatt sikerült a Rába és mellékfolyó­inak szabályozása, s ő kezdte meg a Rábca szabá­lyozással a Flanság déli szegélyének a lecsapolását. Radó Kálmán Az OVI és a társulatok - 1899. A Kvassay Jenő vezette, és a Földmívelésügyi Minisz­térium felügyelete alatt álló „M. kir. Országos Vízépí­tési Igazgatóság" nemcsak a folyammérnöki és kul­túrmérnöki hivatalok feladatkörét vonta egységes keretbe, hanem a vízrajzi szolgálat tevékenységét is irányította. A szervezet felépítése ennek megfele­lően a dunai, a tiszai, a kultúrmérnöki, a vízrajzi és a Folyókanyarulat átmetszésének építése személyügyi osztályok együttműködésére épült. Egy ideig az Igazgatóság foglalkozott a halászati és a köz­egészségügyi mérnöki feladatokkal is. A dunai és tiszai osztályokhoz tartoztak az illető folyó völgyében szervezett, vagy a későbbiek folyamán szervezendő folyammérnöki hivatalok (ezek száma 1899-ben 13 volt), kirendeltségek és művezetőségek ügyeinek ellátása; a kultúrmérnöki osztályhoz tar­toztak az összes kultúrmérnöki hivatalok (ezek szá­ma az előbb említett időpontban 17 volt) és a kassai vízmesteri iskola ügyeivel kapcsolatos tennivalók, valamint a talajjavítási kölcsönök engedélyezése körüli hivatali ügyintézés. A vízrajzi osztály feladatát az összes vízrajzi ügyek, az országos vízjelző szolgá­lat és az árvíz-statisztikával kapcsolatos tennivalók képezték. A személyügyi osztály elnevezés némileg félrevezető, mert az itt dolgozók nemcsak az említett hivatalok személyi dolgaival foglalkoztak, hanem az évi költségvetések és pénzügyi jelentések összeállí­tásának keserves feladatát is ellátták. Az egyes osztályok személyzete az osztályvezetőn kívül az illetékes kerületi felügyelőkből, illetőleg az oda beosztott mérnökökből, tisztviselőkből és al­kalmazottakból állt. A kerületi felügyelők rendszerét még 1874-ben honosították meg az állami mérnöki szolgálat tevékenységének hatékonyabbá tétele ér­dekében. A felügyelők a rájuk bízott folyam- vagy kultúrmérnöki hivatalok belső működését és ügyke­zelését, a hivatalokhoz tartozó folyószakaszok állapo­tát, vagy az állami építkezések menetét, időről-időre pénzügyi és műszaki szempontból is megvizsgálták, s észrevételeiket az illető hivatalnak működése során 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom