Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A szegedi árvíz és a vízjogi törvény megszületése
1884. július 3. * Puskás Rezső (Szolnok) vízmérnök, a FM miniszteri tanácsosa, kerületi felügyelő, a Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat min. biztosa, hidraulikai szakértő. (+ Budapest, 1968. november 7.) 1884. szeptember 29. Az 1884-87-iki országgyűlési időszak megnyitása alkalmával elhangzott királyi trónbeszédben I. Ferenc József ígéretet tett arra, hogy a vízjogról szóló törvényjavaslatot a kormány a parlamentnek be fogja terjeszteni. 1884. november 10. A földmívelésügyi miniszter jóváhagyta a Tiszavölgyi Társulat módosított alapszabályát, amely kinyilvánította, hogy a Társulat célja, segíteni valamennyi alföldi társulatot az ármentesítési, belvíz-levezetési és vízhasznosítási feladataik ellátásában. 1884. Szikszó székhellyel megalakult az Alsó-Hernádvölgyi Vízszabályozó Társulat. 1884. Az 1852-53-ban fennállt Berettyó és Ivánfenéki, valamint az 1881-ben alakult Mesterszállási társulatok összevonásával Nagyváradon megalakult a Berety- tyó-Körösi Vízszabályzó és Ármentesítő Társulat. Az új társulat élete sem volt zökkenőmentes, mert 1895- ben három társulatra bomlott szét, úgymint: Berettyó Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, Ivánfenéki Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat (Gyoma), valamint a Mezőtúr-Mesterszállási Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. 1884. Apatin székhellyel a város feletti Rák-sziget ármentesítése érdekében megalakult az Apatin-Rákvíz-szigetet Ármentesítő Társulat. 1884. A Szatmár vármegyei Sárköz, Sárköz-Újlak, Adorján, valamint az Ugocsa vármegyei Túr-Terebes községek határaiban húzódó közel 5,2 km2 kiterjedésű mocsár és ingovány lecsapolására, Sárköz-Újlak központtal megkezdődött az Eger és Feketevíz Lecsapoló Vízhasználati Társulat szervezése, azonban a társulat működése csak 1886-ban vette kezdetét. 1885. január elején Az országgyűlésnek gr. Széchényi Pál földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter beterjesztette a vízjogról szóló törvényjavaslatot. 1884-1885 Míg a vízszabályozó társulatokról szóló 1871. évi XXXIX. te. a társulatok felügyeletével az illetékes törvényhatóságot bízta meg, addig az 1877. utáni új helyzetben ez a feladat a folyammérnöki, illetve államépítészeti hivatalokra hárult. Ennek megfelelően a hivatalok kijelölt mérnökei részt vettek a társulatok közgyűlésein és az ott készített jegyzőkönyvet felterjesztették a miniszterhez. Fia az illetékes mérnöki hivatal úgy ítélte meg, hogy a társulati közgyűlés határozatai nem biztosítják kellő mértékben a védművek használhatóságát és épségét, akkor fellebbezhettek a miniszterhez. Mindezek ismeretében már a kortársak is furcsállot- ták, hogy - miközben a törvények és a törvényerejű jogszabályok a közigazgatási hatóságokra jelentékeny vízügyekkel összefüggő ellenőrzési feladatokat róttak, s a hatóságok műszaki közegeiül elsősorban a folyammérnöki hivatalokat jelölték meg - a közigazgatási bizottságoknak csak az államépítészeti hivatalok főnökei voltak tagjai, a folyammérnökök nem. így az egyes ügyekkel kapcsolatos szakmai véleményüket csak az államépítészeti hivatal képviselőjének közvetítésével fejthették ki. Ezt az ellentmondásos helyzetet oldotta fel a közmunka- és közlekedésügyi miniszter, amikor 1883-ban elrendelte, hogy a törvényhatóság területén létező ármentesítési, vízszabályozási, belvízlevezetési és hajómalmi ügyekben a folyammérnöki hivatal véleményét ki kell kérni, képviselőjét az adott tárgyalásra meg kell hívni, ahol az szavazati jog nélküli előadói tisztet lát el. A társulati telefonvonalak kiépítése gyakran megelőzte a városi hálózatok létesítését Hangosanbeszélő MikroTón Deckert* szabadalma a m. kir. telefon-hivatalok és az elöfizetö-vo- nal használatában. Berendezéseket ezen znikrofónnal, gyárak. irodák, erdészeti gazdAszali «‘/.ólokra, bányamüvek stb. részére, továbbá villamos sürgönyöket lakházjtk. gyárak stb. részére, biztositó készülékek,eilen- < i/ö órákat vill&mvilágitási berendezéseket izzó és ivlámpákra ajánl DECKERT ÉS HOMOLKA BUDAPEST, GYÁR VI. Izabella utcza 88. Árjegyzékek és költségve- RAKTAR: V. Dorottya-utcza 8. sek ingyen. iHÉ^aaaaaaaamraHfiÉI A társulatok hatósági felügyelete Tekintettel arra, hogy a társulatok siralmas anyagi helyzete és az addig meghozott társulati törvények még mindig nem biztosították a Tisza-völgy árvédelmének megnyugtató rendezését, a kormányzat lépéskényszerbe került, s a Tisza-völgy ármentesítése érdekében teendő intézkedésekről szóló 1881 :LII. törvénnyel próbált kijutni a nehéz helyzetből. A jogszabály utasította a közmunka- és közlekedési minisztert, hogy legkésőbb a következő év végéig a Tisza bal partján a Körös és a Maros folyók között fekvő terület árvédelmére, a Tisza jobb partján Csongrád város védelmére teljes biztonságot nyújtó méretekkel védtöltéseket létesíttessen; készíttesse el a belvizek levezetésére szükséges fő gyűjtőcsatornák és zsilipek építési terveit és költségvetését; gondoskodjon arról, hogy az ármentesítendő területeken az ártérfejlesztést az 1881. évi legmagasabb vízszint alapul vételével készítsék el. A törvény lehetőséget teremtett továbbá a szükséges közérdekű munkálatok elrendelésére, vagy a társulatok költségén történő végrehajtására, végső esetben a társulati autonómia felfüggesztésre is. A paragrafusok arra is módot adtak az illetékes miniszternek, hogy a Körös és Berety- tyó völgyében nem természetes, vagy nem célszerű határokkal megalakult vízszabályozó és ármentesítő társulatokat új beosztás szerint szervezze újjá, vagy ahol még nem alakult társulat, ott ilyenek alakítását hivatalból elrendelhesse. Hogy a fenti törvény csak a legszükségesebb feladatok elvégzésére ad lehetőséget, de nem rendezi átfogóan az ármentesítés kérdéseit - azt a törvény megszövegezői is tudták. Nem véletlenül biggyesztették a jogszabály végére azt a paragrafust, amely a következőképpen rendelkezett:„L/fas/'ffaf/7c a közmunka- és közlekedési minister, hogy a Tisza és mellékfolyói szabályozásának végleges rendezése és administrativ szervezése iránt, az érdekeltek meghallgatása után, a legközelebbi országgyűlésnek törvényjavaslatot terjesszen be." A törvény tervezetét br. Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter tette le az országgyűlés asztalára. A javaslat alapelvként kimondta: „ A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, úgyszintén mindezen folyók völgyeinek ármentesítése műszaki tekintetben egységes egészet képez, mely a közmunka- és közlekedésügyi miniszter vezetése alatt hajtatik végre" Továbbá: „Az ármentesítést és belvízlevezetést a közmunka- és közlekedésügyi miniszter felügyelete alatt a társulatok eszközük." A tiszai törvény és előzményei 74
