Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A Tiszavölgyi Társulat előzményei és kezdetei
1825. szeptember 11 -1827. augusztus 18. Pozsonyban ülésezett az első reformországgyűlés. 1825. november 3. Gr. Széchenyi István az országgyűlés kerületi ütésén felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60.000 forintot a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. 1825 Gróf Zichy Ferenc vízszabályozási királyi biztos 1825. november 12. Pozsonyban elkészült Zichy Ferenc grófnak, a Sárvíz- Sió-Kapos-szabályozás királyi biztosának az Ország- gyűlés részére készített hivatalos latin nyelvű jelentése „Historica enarratio Eorum quae ad Ftegulationem Fluviorum Sárvíz, Sió et Kapos..." címmel, amelyben beszámolt a szabályozás sikereiről, Beszédes József eredményes tevékenységéről. Ajelentés Pesten nyomtatásban is megjelent magyar nyelven. (A vállalkozás fontos részét képező sárvízi Nádor-csatorna építését egyébként 1811-ben indították meg, s a munkákat 1819-tól irányította Beszédes József.) Ajelentés megtételével a Zichy vezetésével működő tolnai „Víz Építő Királyi Biztosság" befejezte tevékenységét. 1826. január 25. * BarócsJános(Áporka) mérnök, kir.tanácsos,a Heves- Szolnok-Jászvidéki Tisza- (és Belvíz-)szabályozó Társulat igazgató-főmérnöke, a társulati belvízrendezés terveinek kidolgozója. 1897 szeptemberében nyugdíjba vonult. (+ 1905. szeptember 12.) 1826. február 26. * Bobik Ignác (Bocsár), a Nádorcsatorna Társulat igazgatófőmérnöke. 1844-ben Pesten fejezte be a mérnöki tanfolyamot. 1848-49-ben részt vett a szabadság- harcban, a szabadságharc után gróf Zichy Györgynél uradalmi mérnök Adonyban és Sárszentmihályon. Itt készítette el azadonyi vízelkülönítést. 1881-től a Sárvízi Nádorcsatorna Társulat igazgató főmérnöke lett. Ebben a beosztásban többek között a Sió alsó szakaszán évenként megismétlődő árvizek elleni védekezést szervezte meg. (+ Székesfehérvár, 1921. október 21.) 1826. szeptember 26. Beszédes József Eszterházán Sopron, Moson és Győr vármegyék küldöttei előtt vázolta a Fertő-tó szabályozására és a Hanság mocsarának lecsapolására vonatkozó elképzelését. 1827 nyara A század legnagyobb árvize vonult le a Dráván. Az áradás a védtöltés felső szakaszán Drávagárdonynál átszakította a töltést, s egyesülve a Mecsekről lezúduló vadvizekkel az egész Dráva-lapályt elöntötte. Az árvíz végül 18 helység határában közel 3,5 km hosszú töltésszakadást okozott. 1827. augusztus 28. Beszédes József Körmenden, az érdekelt vármegyék megbízottjai előtt közzétette Rába-szabályozási tervét, amely a korábbi elképzelésekkel ellentétben olyan megoldást szorgalmazott, hogy a Rába árvizeinek elkerülése mellett minél több malmot lehessen megmenteni a lerontástól. 1827. október 30-31. A Sárvízi Társulat Székesfehérváron megtartott ülésén a Sárvízi nagycsatornát József nádor tiszteletére - az érintett engedélyével - Nádor-csatornának nevezték el, 1829-ben pedig a társulat nevét is Sárvízi Nádorcsatorna Társulatra változtatták. 1827. I. Ferenc 1827. évi dekrétumának 33. cikkelye „A Sárvíz folyót szabályozó csatornák és töltések fönntartásáról és javításáról" intézkedett, de a törvény lényegében elvi alapját képezte minden más társulat által épített műtárgy fenntartásának és működtetésének is. A dekrétum egyúttal rendelkezett a Balaton, valamint ezzel összefüggésben a Kapos és a Sió szabályozásáról is. 1826-1827 1828. augusztus 28. Beszédes József elkészítette a Rába szabályozási tervét és azt megküldte Vas vármegye alispáni hivatalának. 1829. január 4. * Péch József (Nagyváradolaszi) vízmérnök. 1853-ban szerezte mérnöki oklevelét, s ezt követően számos vízrajzi, folyószabályozási és vízrendezési munkában vett részt. 1861-ben lépett állami szolgálatba a Béga- szabályozási Mérnöki Hivatalnál, amelynek 1873-ban főnöke lett. Az 1879. évi szegedi árvizet követően a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumba helyezték át, majd 1886-ban megbíztáka magyar vízrajzi szolgálat megszervezésével. Elméleti és gyakorlati tevékenységét számos tanulmány és könyv fémjelzi. (+ Budapest, 1902. november 17.) 1828-1829 1829. január 12. A Zala völgyének vízkárok által érintett birtokosai - gróf Széchenyi István, Csány László és az akkor még kezdő politikus, Deák Ferenc közreműködésével - Zalaapátiban, Séllyei Elek másodalispán elnökletével megalakították a reformkor harmadik társulatát, a Zalavíz Szabályozó Társulatot (avagy más néven Zala Szabályozási Társulatot, az utóbb megalakított Zala Vízlecsapoló Társulatot), amelynek célja - Bajomy István megyei mérnök tervei szerint - a Kis-Balatontól a kehidai töltésig húzódó, nádassal, sással, kőrisfákkal benőtt mocsárvilág rendezése, valamint a Zalavár és Esztergák határában kialakult lápos területek lecsa- polása volt. A társulat működése azonban nem sok eredménnyel járt a műszaki, szervezeti korlátok és az érdekeltek egymás közti vitái miatt. 28 A Zala vízviszonyai a szabályozás előtt
