Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A Tiszavölgyi Társulat előzményei és kezdetei
1829-1830 1830-1831 1832-1833 Br. Vay Miklós 1804-1824 között a Tisza- és Körös-szabályozás királyi biztosa 1829. szeptember 1-5. Gr. Zichy Ferenc, a Körösök vízrendezéséért is felelős királyi biztos az érdekeltek váradolaszi gyűlésén elfogadtatta Huszár Mátyás tervét egy, a Tisza bal partján Tiszadob és Polgár között építendő kb. 11 km hosszú gát építésére. A gát megépítését - mely az Árkus-ér, Zádor, Hortobágy és Kadarcs tiszai kiszakadását, s így vízutánpótlását akadályozta volna meg - végül a legelőinek „öntözését" féltő Debrecen, valamint az árvízszint emelkedésétől tartó Csongrád városa akadályozta meg. 1829. szeptember 21. A Sárvízi Nádorcsatorna Társulat székesfehérvári közgyűlésén olyan alapszabályt fogadtak el, amely Magyarországon először intézkedett a lecsapolási munkák során épített műtárgyak karbantartásáról, a csatorna vízszintjének és mederviszonyainak rögzítéséről. Az új szabály kimondta, hogy a fenti munkák folyamatos végzése érdekében a társulati szervezet továbbra is fennmarad. 1830. október 1. * Gulácsy Lajos (Gulács) a Beregmegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnöke. (+ Budapest, 1900-as évek eleje) 1830. Mind a Dunán, mind pedig a Tiszán hatalmas árvíz pusztított. Törökkanizsánál átszakadt a töltés és víz alá került Torontál vármegye addig már mentesített, - közel 600 km2-nyi egykori árterülete és az alatta fekvő, több mint 1700 km2 kiterjedésű nyílt ártér. Az árvíz elleni védekezés késztette a birtokosokat az első nagyobb tiszai ármentesítő társulat létrehozására 1836- ban. A Szeged-Algyői öblözet védelmére mintegy 18 km hosszú, egységes védővonalat alakítottak ki. 1830. A Tudományos Gyűjtemény IV. kötetében megjelent Beszédes József „Gyakorlás Inzsenéri értekezésbe, amelyben a jeles mérnök Rába-szabályozási tervét adta közre. 1831. november 10. * Károlyi Sándor gr. (Pest) nagybirtokos, gazdaság- politikus, országgyűlési képviselő, a Tiszavölgyi Társulat újjászervezésének egyik kezdeményezője, a Tiszavölgyi Társulatnak 1878-1890 között alelnöke, majd 1894-ig elnöke, majd ezt követően haláláig tiszteletbeli elnöke, számos vízszabályozással és vízi munkával kapcsolatos törvényjavaslat kezdeményezője. (+ Mentone/Fr.o., 1906. április 24.) 1831. A Tudományos Gyűjtemény című folyóirat III. kötetében a dunai mappációs munkák vízmérési adataira hivatkozva Vásárhelyi Pál és mérnök munkatársai bírálatot közölnek Beszédes József Rába-szabályozási tervéről. 1832. november 1. * Szapáry Gyula gr. (Pest) politikus, földbirtokos, a Tiszavölgyi Társulat elnöke, a tiszai vízi munkák hathatós támogatója, Tisza Kálmán kormányában földművelésügyi miniszter, utóbb miniszterelnök. (+ Abbázia, 1905. január 20.) 1832. Somogy vármegyében megkezdődtek a Kapos-sza- bályozás társulati munkálatai. 1833. október 1. * Bodoky Lajos (Gyula) vízépítő mérnök. 1868-1872 között a Körös-Berettyó Ármentesítő Társulat mérnöke, foglalkozott a Felső-Duna szabályozási munkálataival is. 1881-ben a Közmunka és Közlekedési Minisztérium vízépítészeti osztályának vezetőjeként komoly szerepet játszott a Tisza-szabályozás korrekciójának kidolgozásában. (+ Budapest,1885. szeptember 13.) 1833. A Körösök vidékén elsőnek - bár ideiglenes jelleggel - az Arad vármegyei érdekeltek megalakították a vízszabályozótársulatot, amely Borossebestől Gyuláig 81 átvágást épített meg a Fehér-Körösön, s mindkét oldalon több tíz km hosszúságú töltést emelt. Az elvégzett munka nem mindenben felelt meg az elvárásoknak, mert a következő évtizedekben a folyó gyakran szakította át a töltéseket, és mosta el egyes szakaszait. Halász Gáspár mérnök jelentése 1831-ből a Kapos-szabályozás állásáról 29
