Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A Tiszavölgyi Társulat előzményei és kezdetei
1822-1825 Beszédes József, több társulat igazgató mérnöke Egy vállalkozó társulati mérnök a reformkorban Beszédes József, egy falusi bíró tisztét is betöltő földműves gyermekeként született az egykori Bács- vármegyei Magyar-Kanizsán. Vizekkel kapcsolatos tevékenységének mindvégig alapelve volt, hogy a vízszabályozási munkákat nem elegendő csak a vizek és folyók kártételeinek elhárítására korlátozni, hanem a nemzet gazdasági fel- emelkedése érdekében a vizek minél teljesebb körű hasznosítására kell törekedni. A jeles mérnök a helyzetet úgy ítélte meg, hogy a mezőgazdaságra építő nemzetgazdaság korántsem használja ki mindazon lehetőségeket, amelyeket a Kárpát-medence vízrajzi viszonyai számára lehetővé tennének. Minden munkájában vissza-visszatérő gondolat, hogy csak a mo- csárlecsapolások és a víziutak széleskörű kiépítése, valamint a mesterséges csatornákra telepített vízimalmok (mint az ipar szinte egyedüli energiaforrásai) járulhatnak hozzá a gazdasági fejlődéshez. Az elmélkedésre és írásra is hajlamos Beszédes József vízszabályozási ötleteit - gyakran még azok végleges kidolgozása előtt - közreadta a „Tudományos Gyűjtemény" hasábjain. A folyóirat 1830. évfolyamában közölt tanulmánya az Al-Duna szabályozásáról szakmai körökben heves kritikát váltott ki. Nem kisebb személyiség, mint Vásárhelyi Pál állt csatasorba, hogy bírálatát a lap hasábjain megfogalmazza. Az 1819-ben a filozófia doktori címét elnyert mérnök szakírói tevékenysége a körülötte dúló szakmai viták ellenére nagyban hozzájárult a magyar műszaki tudomány XIX. századi fejlődéséhez, a magyar szaknyelv kialakulásához. Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy az alig néhány évvel korábban megalakult Magyar Tudós Társaság (a Tudományos Akadémia) 1831 ben tagjai sorába választja. Személyében ő volt az Akadémia első mérnök tagja. Az 1840-es évek derekától kezdve ismertsége fakulni kezdett, maga is inkább visszavonult dunaföldvári házába, népes családja körébe. Az 1840-es évek közepétől nem szólalt meg többet a szaklapokban, és 1843-tól néma maradt a Tisza dolgában is. Beszédes József a XIX. század első felének jellegzetes vállalkozó mérnök típusa volt. Bár meglehetős tájékozottsággal bírt a külföldi szakirodalomban, mérnöki elképzeléseiben alapvetően a gyakorlati megközelítés, a korábbi hazai vízimunkálatok bevált elemeinek továbbfejlesztése játszott meghatározó szerepet. Országos koncepciók kialakításában nemegyszer légvárépítőnek bizonyult, ugyanakkor kisebb térségek vízgazdálkodási feladatainak megszervezésében, műszaki megoldásaiban sikerrel működött közre. A XX. század második felében teret hódító komplex vízgazdálkodás korai előfutárának tekinthetjük. A sárvízi Malom-csatornára a XIX. században telepített sáregresi malom 1822. január 6. * Lónyay Menyhért (Nagylónya) politikus, 1871-1872 között miniszterelnök, az MTA tagja, majd 1871-től elnöke. Az 1848-i országgyűlésen Bereg vármegye képviselője, majd a Szemere-kormány pénzügyi államtitkára. 1850-ben tért vissza az emigrációból és bekapcsolódott a gazdasági életbe. Az Andrássy- kormány első pénzügyminisztereként lerakta a magyar államháztartás alapjait. Neve és működése összeforrott a Tisza-szabályozás történetével. A Tiszavölgyi Társulatnak 1846 óta alapító tagja, majd az újjászervezett Társulatnak 1876-1884 között elnöke is volt. A Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatot 1854-től 30 éven át szintén elnökként irányította, amely tiszteletből a Nyírvíz gyűjtő főcsatornát róla nevezte el 1896-ban. Az uralkodó 1871-ben grófi rangra emelte. (+ Budapest, 1884. november 3.) 1823. március 8. * Andrássy Gyula gróf (Tőketerebes, Gömör-Kis- hont vm.) nagybirtokos, politikus. 1845-ben a Felsőszabolcsi Tiszaszabályozó Társulat elnökévé választották. Kezdeményezésére alakult meg 1846-ban az Első Tiszagőzhajózási Társaság. Egyik alapító tagja volt a Tiszavölgyi Társulatnak. A szabadságharc után emigrált és csak 1858-ban tért vissza hazájába. A kiegyezés után megalakult kormány első miniszterelnöke, később közös külügyminiszter volt. Lónyay Menyhért halála után őt választották meg a Tiszavölgyi Társulat elnökévé, amely posztját 1890-ig megtartotta. (+ Volosca, Fiume mellett, 1890. február 17.) 1823. A Flelytartótanács utasítást adott a Duna vízrajzi felvételére. Az 1840-ben befejezett több mint másfél évtizedes munka során a Duna vízrajzi adatait az ausztriai Petronelltől a Vaskapun túl egészen Csernyecig vették fel Fluszár Mátyás, Vásárhelyi Pál és Flieronymi Ottó Ferenc irányítása mellett, közel ezer térképen ill. hossz- és keresztszelvényen. 1825. augusztus 11. * Türr István (Baja) tábornok, a magyar és az olasz szabadságharc hőse. A kiegyezés után hazatérve műszaki munkatársaival nagyszabású víziút-fejlesztési programot dolgozott ki. Újjászervezte a Ferenc-csatorna Társulatot, s kezdeményezte a Ferenc József-csatorna megépítését, valamint a Baja-Bezdáni tápcsatorna kivitelezését, amellyel a Ferenc-csatorna vízutánpótlását lehetett biztosítani. Gerster Bélával együtt részt vett a Panama-csatorna építésének előkészítésében (1876), valamint a Korinthoszi-csatorna megépítésében. (+ Budapest, 1908. május 3.) 27
