Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
Az előzmények és az 1807. évi XVII. tc. megszületése
1787-1791 1787. Fejér vármegye kísérletet tett a Velencei-tó és mocsarainak lecsapolására. Dinnyéstől, Seregélyes, Báránd határában haladva a Kajtori-tóig kb. 1 m fenékszélességű mesterséges csatornát ástak, de ez a belevezetett vizet nem tudta maradéktalanul továbbítani, idővel eliszaposodott, fenntartásáról nem gondoskodtak, így az egész vállalkozás abbamaradt. 1787. * Halász Gáspár (Szilasbalhás) geometra, vízmérnök. Fiatal korában a Sárvíz-Kapos-szabályozásnál dolgozott Beszédes József mellett. A sárvízi munkák befejezése után a Nádor-csatorna Társulat igazgató főmérnökeként tevékenykedett tovább. Az abszolutizmus korában elkészítette a Sárvíz alsó szakaszának, valamint a dunai töltéseknek és a bátai zsilipnek terveit. Utolsó nagyobb munkája a Balatonhoz kötötte, a tó vízszintszabályozásával és a többletvíznek a Sión történő levezetésével kapcsolatosan készített méréseket és terveket. (+ Szilasbalhás, 1859. január 2.) Felmérést végző mérnök és segédei 1788. Központi rendelettel létrehozták a Helytartótanácsnak, ill. a magyar királyi kamarának alárendelt Vízi és Építészeti Főigazgatóság szervezetét. 1790. március 12. II. Lipót 1790. évi dekrétumának 34. cikkelye intézkedett a II. József-féle föld- és birtokfelmérési munka beszüntetéséről és érvénytelenítéséről. Ugyanezen dekrétum 57. cikkelye intézkedett elsőként Magyarországon az erdők védelméről. 1791. szeptember 21. * Gr. Széchenyi István (Bécs), a magyar reformkor egyik legkiválóbb politikusa. Egyéb tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a dunai, a balatoni gőzhajózás 1791-1792 1793-1796 megteremtésében, a Tisza- és az Al-Duna szabályozásának megindításában, az ármentesítő társulatok szervezésében, az óbudai hajógyártás megalapozásában és a Lánchíd megépíttetésében. A Batthyány-kor- mányban közmunka- és közlekedési miniszter volt. (+ Bécs-Döbling,1860. április 8.) 1791. * Lechner József (Ómoldova) mérnök. Az Institutum Geometricum növendékeként szerezte képzettségét. A Helytartótanácsnak alárendelt országos műszaki szervezet, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság munkatársa, majd 1839-től vezetője. Jelentős szerepe volt az 1838-as pesti árvíz utáni Duna-szabályozási tervek elkészítésében és a hazai állami vízszabályozási munkálatok irányításában. (+ Buda, 1846. február 20.) 1791. Vedres István tervei alapján a szőregi határban megépült egy közel 2 km hosszú töltés. A Tisza menti mocsaras területeken az utak építéséhez töltéseket létesítettek, amelyek egyúttal árvédelmi célokat is szolgáltak. Az 1789-ben építeni kezdett szőregi töltéssel közel 10 km2 területet védtek meg a vizek kártételeitől. 1792. április 20. Franciaország az ellene irányuló porosz-osztrák szövetség megtörése érdekében hadat üzent I. Ferenc osztrák császár és magyar királynak, s ezzel kezdetüket vették a majd negyedszázadon át tartó európai háborúk, amelyek a magyarországi mezőgazdaság számára jelentős keresletet támasztottak. A hazai vizek szabályozásának gondolata erősödni kezdett. 1792. szeptember Kiss József kamarai mérnök szerződést kötött a kincstárral, hogy a Dunát a Tiszával összekötő csatorna megépítéséhez szükséges földterületet ingyen bocsássa a vállalkozás rendelkezésére. A Kiss József által szervezett „Ferenc-csatornai kir. szabadítékos hajózási társaság" e szerződés alapján fogott hozzá 1793-ban a munkálatokhoz. Az 1802-ben átadott Ferenc-csatorna a mai szerbiai Tisza-Duna-Tisza vízgazdálkodási rendszer első fontos létesítménye volt. Br. Sigray Károly vízszabályozási királyi biztos aláírása ^2^ FA-nfXr ^-Owi'tí^ucf < 1793. Laáb Gáspár, Moson vármegyei mérnök vezetésével megépültek a csúnyi Duna-szakasz árvédelmi töltései. 1793. Br. Sigray Károly, a Sárvíz-szabályozás királyi biztosa a Tolna vármegyei malomtulajdonos birtokosok ellenállása, valamint a munkák folytatásához szükséges pénzek hiánya miatt benyújtotta lemondását az uralkodónak. 1794. augusztus 20-30. A Kisalföldön pusztított a Felső-Duna és a Rába árvize. A Csallóköz egy részét is víz borította. Vasvár és Asz- szonyfa vidékén a Rába kiöntése okozott károkat. Vásárhelyi Pál szülőháza napjainkban 1795. március 26. * Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi/Spisské Vlachy, Szlovákia) mérnök, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. Dolgozott a Körösökön, a Duna vízrajzi felvételén. 1833-tól Széchenyi mellett a Vaskapu-szabályozás vezetője. 1837-től az Építési Főigazgatóság hajózási mérnöke. 1846-ban a Tisza-szabályozás tervezési munkálatainak lett a vezetője. A Tiszavölgyi Társulat közgyűlésének vitája közben hunyt el. A magyar víz- gazdálkodás XIX. századi történetének egyik legjelentősebb alakja volt. (+ Pest,1846. április 8.) 1796. augusztus 8. Mezőtúrban gyűlést tartottak a Berettyó árvizei által sújtott érdekelt megyék képviselői, ahol Gaszner Lőrinc, Bihar vármegye mérnökének szabályozási tervét vitatták meg. Mivel a résztvevők nem tudtak abban megegyezni, hogy valóban a Berettyó, vagy esetleg más folyókból származó árvizek okozzák a legfőbb gondot, s ennek megfelelően nem kívántak bizonytalan eredményt hozó munkák költségeihez hozzájárulni, a bemutatott terveket elvetették. 20
