Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

Az előzmények és az 1807. évi XVII. tc. megszületése

1797-1798 1797. február 5. * Andrássy György gr. (Kassa), földbirtokos, a Tisza- völgyi Társulat elnöke, az MTA tagja, s egyik megalapí­tója, a magyar mezőgazdaság fejlesztésének kiemel­kedő alakja. (+ Bécs, 1872. december 17.) 1798. november 18. * Keczkés Károly (Lőcse) vízmérnök. Mérnöki okle­velét a pesti egyetem Mérnöki Intézetében szerezte 1823-ban. Rögtön bekapcsolódott a Duna-felmérés munkáiba, majd a Vízi és Építészeti Főigazgatóság hajózási mérnöke ill. főmérnöke lett. Vásárhelyi Pál halála után a Tiszavölgyi Társulat felkérte a szabályo­zás munkáinak műszaki irányítására. A szabadságharc bukása után is megmaradt az állami műszaki szolgálat kötelékében, de a Tisza-szabályozás irányításával már nem foglalkozott többet. (+ Pest, 1856. november 23.) * Galambos Sámuel (Nagymihály, Zemplén vm.) vár­megyei mérnök. 1830-ban tervezetet terjesztett elő a Vízi és Építészeti Főigazgatóságnak a Szamos torkola­tának áthelyezésére, amellyel a Felső-Tisza árvizeinek kiterjedését kívánta megakadályozni. Elképzeléseit 1846-ban nyomtatásban is közreadta „Nyilatkozata Ti- sza-szabályozása iránt"címmel. E tanulmányát a Felső­tiszai birtokosok a Vásárhelyi-féle Tisza-szabályozási elképzeléssel szemben, mint lehetséges alternatívát erősen támogatták. Halálának helye és időpontja is­meretlen. 1799-1808 1799. szeptember 15. * Károlyi Lajos gr. (Bécs) nagybirtokos, politikus, 1836- ban a Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, a Szered- Komáromi Vágszabályozó Társulat alapítója és első elnöke, a felvidéki vízszabályozások szorgalmazója. (+ Bécs, 1863. augusztus 28.) 1799. november 3. * Szapáry József gr. földbirtokos, politikus, a Heves Megyei Tiszaszabályozási Egylet elnöke, az önkény- uralom idején a Tiszaszabályozási Központi Bizottság vezetője. (+ Gyöngyös, 1871. szeptember 9.) 1799. Bősárkány és a Királytó között befejezték a Hegedűs­csatorna kiásását, amely a Rábca kanyargós medrét ki­egyenesítette és kedvezőbb vízlevonulási viszonyokat teremtett a Hanság Sopron megyei peremének vízte­lenítése érdekében. Sajnos csak átmeneti időre, mert fenntartás híján a csatorna hamar beiszapolódott. 1802. március 28. * Károlyi György gr. (Bécs) nagybirtokos, politikus, ki­rályi biztos, a Tiszavölgyi Társulat első elnöke, az MTA tagja, az OMGE egyik alapítója, később elnöke, az új­raalakult Tiszavölgyi Társulat szervezeti előkészítése idején a kataszteri bizottság elnöke. (+ Budapest, 1877. november 9.) 1802. Király György vármegyei mérnök tervei alapján a Gyirmótnál megindított mederbővítési munkákkal hozzáfogtak a Marcal rendezéséhez. A szükséges pénz, és az egységes vármegyei szándék hiányában a szabályozás hamarosan abbamaradt. 1803. Adonynál a Duna árvize oly károkat okozott a telepü­lésnek, hogy lakói egyévi adómentességet kaptak. 1807. április 5. Az Országgyűlés javasolta és I. Ferenc szentesítette dekrétumának XVII. cikkelyét, amely arról rendelkezett, hogy egy adott terület birtokosai többségi akarattal vízszabályozó társulatot alakíthassanak. Ezzel lehetővé vált, hogy a jövőben a vízszabályozások ne vármegyei határozatok alapján, hanem az érintettek összefogá­sával és anyagi áldozatvállalásával indulhassanak el. 1808. szeptember 15. Arad vármegye a Fehér-Körös állandó kiöntéseinek elhárítására rendeletet adott ki, mely szerint „egy tiszt­viselő vezetése mellett, Borossebestől-Gyuldig 300 em­ber tisztogassa a Fehér-Körös medrét, erősítse partjait, átvágásokat eszközöljön, s az ártalmas malomgátakat távolítsa el." 1809-1812 17. r.ZIKKKI.V, .1 miuriiuuxnli l.öllstycn Irtnsitmili'i riz mnvrkrni. A magánosok költségéit létesítendő viz müvekre nézve, Ó széni felsége kegyes jóvá hagyásával, remlellelik, liogv Int iiz együttesen érdekellek többsége a folyók ártalmas kié™ dévainak elhárítására szükséges vízi müvek­nek saját költségükön leendő elkészítését el határozza : az ezen munkálni lársidaláha he lépni nem akaró birtokosokat ugyan a rajok esd költségek hordozására kényszerilni nem lehel; szabadságukban állami azonban a többi földesoraknak ily munkálatokat, az illető tör­vényhatóság előlegen beleegyezésével s I) tel ségének a királyi hrlvlnrló-tanárs ólján arra nézve kinyert kegyelmes határozatának liozzá- járnlásával és az érdekelt (elek időleges teljes kártalnnilásu mellett, saját költségükön végez­tetni és ha a munkálat sikerül, azoknak az oj miiből eredő hasznait, a kik annak létesí­téséhez a rajok cső részben járulni nem akarlak mindaddig zár alatt tarthatják, inig a zár alá vett jövedelmek a ráfordított költségeket ki nem egyenlítették.u> Az 1807. évi dekrétum XVII. cikkelye 1809. április 11. I. Ferenc utasította József nádort, hogy hívja fegyverbe a magyar nemesi fölkelést. 1810. szeptember 11. Br. Podmaniczky József, vízszabályozási királyi biztos szeptember 7-én Simontornyára összehívta a Sárvíz­szabályozásban érdekelt birtokosokat, akik négy nap múlva megalakították az ország első vízszabályozási társulatát, a „Sárvízi Társaság"-ot. A társulat első igaz­gató mérnökének Saátor Dánielt kérték fel. 1810. * Fodor János (Ungvár), a reformkori folyó-mappációk mérnöke, a Tisza-szabályozás kezdetekor, mint szol­noki osztálymérnök, a Jászkiséri Külön Egylet sza­bályozási terveinek elkészítője. Fő műve „A Maros folyó árterületének topográfiai és hidrográftai leírása". 1811. A Helytartótanács Örményi Rudolfot, Fejér vármegye főispánját nevezte ki a Rába-szabályozás királyi bizto­sává. Munkájának eredménytelenségét látva Örményi 1813-ban lemondott megbízatásáról. 1812. február 25. * Kovács Lajos (Homok) bányamérnök, a Tiszavölgyi Társulat Központi Bizottságának első titkára, később közlekedésügyi államtitkár, az alföldi folyószabályozá­sok szervezeti hátterének megteremtője. (+ Szatmár­németi, 1890. december 19.) 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom