Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

A rendszerváltás és a társulati mozgalom megújulása

korty segítséget nyújtottak a helyi önkormányzatoknak. Országosan és nemzetközi szinten is példaértékű, hogy társulati beruházásként összesen 2500 vízmű épült és elsősorban ennek eredményeként 1996. év az országos vízműépítési program befejezési évének is tekinthető. ...A vízgazdálkodási (vízi- és víziközmű) társulatok jelen­tőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a XIX. század második felében végrehajtott vízszabá­lyozási munkáknak - a második honfoglalásnak a vízi társulatok, a XX. század második felében megvalósult országos vízművesítési programnak (az ivóvízellátás or­szágos rendezésének) a harmadik honfoglalásnak - a víziközmű társulatok voltak a főszereplői!" A Német Társulati Szövetség főigazgatója (középen) és vendéglátói A Szövetség első elnöke - dr. Szabó Iván Az országos érdekképviseletnek dr. Szabó Iván elnök­kel és dr. Vámosi Sándor titkárral fémjelzett korszaka a Választmányból Országos Szövetséggé való átalaku­lást és a rendszerváltás utáni helyzet kezelését jelen­tette. Dr. Szabó Ivánt, az akkor már országosan ismert mérnököt és politikust, a Parlament Gazdasági Bizott­ságának elnökét 1991 júniusában választották meg a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmány el­nökének. 1991 decemberétől az Antall-kormány ipari minisztereként a vízgazdálkodási társulati szakterü­letnek is nagyobb súlyt tudott adni. Elnöksége alatt, 1992 januárjában jött lére az Országos Választmány utódaként a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége. 1993 februárjától pénzügyminiszterként fontos intézkedésekkel segítette a vízgazdálkodási társulatokat. Felismerte, hogy állami támogatás nél­kül a közcélú vízgazdálkodási feladatokat a társulatok nem tudják ellátni. Kezdeményezte az ilyen típusú ál­lami finanszírozás beindítását. Döntő szerepe volt az érdekeltségi hozzájárulás pozíciójának javításában is. Erre annál is inkább szükség volt, mert erre az időszak­ra a vízitársulatok elvesztették jól fizető, mezőgazda- sági érdekeltjeiket (a termelőszövetkezeteket és álla­mi gazdaságokat), nem folyt be érdekeltségi hozzájá­rulás és megrendeléses munkákból igyekeztek fenn­tartani magukat. 1993 őszén dr. Szabó Iván VTOSZ elnök, pénzügyminiszter és dr. Szabó János földmű­velésügyi miniszter megállapodott (a vízitársulati népnyelvben „Szabó-Szabó megállapodás''-ként el- híresült intézkedés) a közcélú vízgazdálkodási fel­adatok vissza nem térítendő állami támogatásáról. 1993 ősze a víziközmű szakterület szempontjából is kimagasló volt: víziközmű beruházásokra, döntően szennyvízcsatorna hálózatok és szennyvíztisztító te­lepek építésére - akkor még a víziközmű társulatok hatékony közreműködésével - soha nem látott támo­gatási összeget fogadott el a Kormány. A jogi szabályozás előkészítése is felgyorsult. Ebben az időszakban még volt arra esély, hogy a vízgazdál­kodási társulatokról önálló törvény szülessen. A jog­szabályt végül nem az Antall-kormány, hanem a Horn- kormány nyújtotta be és az 1995. évi LVII. törvényben mára vízgazdái kodással együtt szabályozták a vízgaz­dálkodási társulati szakterületet is. Ellenzéki politikus­ként is sokat tett a társulatok problémáinak képvisele­tével, megoldási javaslataival. Tevékenységét a VTOSZ elnöksége 1997-ben Beszédes József díjjal ismerte el. 1996. június 5. Budapesten, a MOM székházban rendezték meg a „Víziközmű társulatok jelene és jövője" elnevezésű konfe­renciát, abból az alkalomból, hogy 1958-1996 között tár­sulati beruházásból összesen 2500 új vízmű épült meg. 1996. június 11. A Déldunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Választmá­nyát a tagok megszüntették, s egyidejűleg létrehoz­ták a Dél-dunántúli Vízgazdálkodási Szövetséget. A Szövetség elnökévé dr. Joó Józsefet, titkárának pedig Polohn Istvánt választották. 1996. június 12. A hazai vezetékes vízellátási program befejezése al­kalmából a VTOSZ és a Magyar Hidrológiai Társaság által közösen szervezett emlékülésén dr. Juhász József professzor, a MHT elnöke június 12-ét a vezetékes víz­ellátás napjává nyilvánította. 1996. augusztus 7. A Német Társulati Szövetség főigazgatója, dr. Wolfram Dirksen megbeszélést folytatott a VTOSZ vezetőivel a két szövetség együttműködéséről, közös német-ma­gyar társulati szeminárium lebonyolításáról. 1996 nyara Az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrendezési és Társulati osztálynak vezetőjévé Vaszilievits-Sömjén Györgyöt nevezték ki. 1996. szeptember 25. A szlovákiai Lelesz (Leles) községben a premontrei kolostor falán emléktáblát helyeztek el magyar és szlovák vízügyi szakemberek az egykori Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat megalakulásának 150. évfor­dulója emlékére. Az évforduló tiszteletére kétnapos konferenciát is rendeztek, s erre az alkalomra jelent meg Ján Seszták gazdagon illusztrált könyve a társulat és utódszervezeteinek történetéről. 1996. december 26. A Kormány 232. sz. alatt rendeletet adott ki „a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól". A jogszabály hatályba léptetésével érvényét vesztette a hasonló céllal meghozott 32/1964.sz kormányrendelet. 1996. Ebben az esztendőben - elsősorban a vállalkozásaik miatti pénzhiány nehézségeik folytán - a következő társulatokfelszámolására került sor: Bélusvölgyi (Encs), Váckörnyéki (Göd), Tatai, Beregi (Vásárosnamény), Ti- sza-Szamosközi (Fehérgyarmat.) 1996 201

Next

/
Oldalképek
Tartalom