Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

A rendszerváltás és a társulati mozgalom megújulása

Leitner István szövetségi elnök választott tisztségviselőinek (intéző bizottság, el­lenőrző bizottság) felelősségét is, akik időben nem látták a vészhelyzetet és időben nem tették meg a szükséges intézkedéseket. A többi társulat figyelmét is felhívta arra, hogy a területen baj van a nyári gátak fenntartásának elmaradása miatt, a védett területen lehet, hogy le kell mondani a mezőgazdasági hasz­nosításról, s ez sok család megélhetését közvetlenül fogja érinteni. Az ópusztaszeri gátőrház - 1995. Ópusztaszeren a Nemzeti Történeti Emlékparkban kétféle honfoglalással szembesülhet a látogató. A magyarság több mint 1100 évvel ezelőtt történt bejö­vetelének emlékeivel és a „második honfoglalás"-nak nevezett Tisza-szabályozással. Az árvédelmi művek, töltések felépültével új feladatok jelentkeztek, s a töl­tések megfigyelése, gondozása a vízitársulatok által foglalkoztatott gátőrök feladata lett. Ezért a gátak mentett oldalán őrházak sora épült, ahol az védeke­zéshez szükséges anyagok és eszközök is rendelke­zésre álltak. A társulati gátőrházak és maga a gátőri intézmény ma a környezetvédelmi és vízügyi területi igazgatóságok szervezetébe épülve működnek, immár több mint fél évszázada. Ez adta a gondolatot dr. Kováts Gábor szegedi vízügyi igazgatónak, az Országos Szövetség alelnökének, hogy kezdeményezze az Emlékparkban egy társulati gátőrház másának felépítését, s abban egy történeti kiállítás berendezését. Ilyen előzmé­nyek után a szegedi Móra Ferenc Múzeum iratanya­gából előkerült 1892. évi eredeti tervek alapján az 1995. évi Víz Világnapjára elkészült egy jellegzetes társulati gátőrtelep. Hogy a helyszíni hangulat még teljesebb legyen az Emlékpark Dísz-tavát félkörívben kis magasságú árvédelmi töltés övezi, s emögött ta­lálhatók az épületek. Ugyanúgy megtalálható itt is minden, ami a gátőrházak körüli falusi parasztgazda­ság megszokott épületeit (istállók, ólak, terményda­rálók, kocsiszín) jelentette, kiegészítve az ármentesí­tő társulat védelmi eszközeit őrző szertárral. A gátőrtelep lakóépületében, a középső szobában a gátőrök életmódját bemutató kiállítás látható. Itt van az a helyiség az ún. tiszti szoba, amit ma a gátőr irodá­jának neveznénk, árvédekezéskor ez volt a védelmet irányító társulati mérnök telefonos „főhadiszállása". Jellemző módon a gátőrházakban már a XIX. század végén megjelent a telefon, gyakran sokkal előbb, mint nagyobb hazai városainkban, mert a gyors in­formáció - akárcsak napjainkban - árvíz idején nem­csak értékeket, hanem életeket is menthetett. Az ópusztaszeri emlékparkban felállított egykori gátőrház belső részlete 1995 1995. október 12. Budapesten megtartották a Vízgazdálkodási Társula­tok Országos Szövetségének küldöttértekezletét. 1995. november 1. A Bács-Kiskun, Pest, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyék több mint 8000 km2-nyi területét fenyege­tő természeti katasztrófa elhárítása, az itt élő közel 700 000 ember aszálykárokkal sújtott életfeltételei­nek javítása érdekében az Országgyűlés 105. sz. alatt határozatot hozott „a Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlásáról’'. 1995. november 15. Rammacher István, a KTTA Végelszámoló Bizottsá­gának elnöke jelentése szerint az Alap kintlévősége 12,812 millió Ft volt. Rammacher István, a Hamvas-Sárréti VgT. igazgatója 1995. november 21. Küldöttgyűlést tartott Nyíregyházán a Felső-Tisza vidéki Vízgazdálkodási Területi Szövetség, ahol a résztvevők egyhangúlag úgy döntöttek, hogy 1995. december 31-vel, végelszámolással megszüntetik a Területi Szövetséget. 1995. december 26. 160/1995. (XII. 26.) sz. alatt Kormányrendelet jelent meg a vízgazdálkodási társulatokról, amely szabá­lyozta a víziközmű- és a vízitársulatok megalakulásá­nak, szervezetének, működésének, gazdálkodásának, valamint működésük gazdasági alapjának, a közcélú érdekeltségi hozzájárulásnak kérdéseit. 1995. A Csopak-Berekháti Csatornamű Társulat (elnöke: dr. Szalay Gábor volt) tevékenységének eredményekép­pen Csopak a Balaton északi partjának települései kö­zül elsőként vált 100%-osan csatornázottá. 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom