Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

Az előzmények és az 1807. évi XVII. tc. megszületése

1776-1787 1783. szeptember 2. Báta község javaslata a Duna Gyűrűs-háj melletti kanyarulatának átmetszésére Tekéntetes Nemes Vármegye! Alább meg írtt Helységének Közönséges lakosi, siralmas panaszokat az Tettes Nemes Várgye előtt instantionaliter e Szerint representállyák, úgy mint: 1. Azon tapasztalható minden, és szemben tűnő kárai között, mellyeketa Dunának veszedelmes kiárradásában kénteleníttetik szenvedni, az legnagyobb ínség, és nyomorúság, hogy a Duna éppen az Helység derekának, és az Templomnak neki szeget; és kevés idő múlva (:ha úgy marad:) ell is pusztítja, és semmivé teszi. A mint ezt Ntes Vertics Ur N. Várgye Geometrája a maga delineatiojából meg mutathatja. 2. Ezen veszedelemnek, és kárnak meg orvoslása, az Helységnek pedig éppen meg maradása úgy leginkább, és igen könnyű erővel orvosoltatnék meg, ha Gyűrűs háj felé (:mely a Méltos kalotsai Érsek eő Excellentiaja határában vagyon, a hol tudni illik a Két Dunának legnagyobb ütközvete vagyon, Szeremlei Helységen állói:) ell vájattatnék. 3. Ha a Dunának folyása a Gyűrűs háj felé venné magát, és arra ell vájattatnék, a Sárvíz Canalyának sem lenne semmi fönt tartóztatása, hanem inkább szabad folyása lenne; mert azZátontúl ell öntetvén, minden szabad folyását ell vesztené a Duna, és tóvá változna. Az egész Közönséges Bátta Várossának Lakosi. Sig in Oppido Bátta A szövegben található latin, illetve magyarosított latin kifejezések magyarázata: geometra = földmérő, delineation alaprajz, sig (sigillum) = pecsét, oppidum = mezőváros, representállyák = kérelmez­ve előadják A Temesvár környéki mocsarak térképe a XIX. sz.ázad első feléből 1776. november Heves és Külső-Szolnok vármegye - a rendkívüli tiszai árvízre tekintettel - határozatot hozott a Mirhó-gát le­rombolására, amellyel a hatalmas víztömeget a Mirhó korábbi árterére vezették rá. Az első hetekben senki nem tiltakozott az eljárás ellen, de a következő év feb­ruárjában Karcag és Kisújszállás panasszal élt, s a gát újbóli megépítését követelték. 1778. május 15. Gr. Károlyi Antal saját költségén megindította az Ecsedi-láp lecsapolásának munkálatait. A vármegye által kirendelt közerő segítségével 1779 végére el­készítették azt a csatornát, amely a Kraszna vizeit a szamosszegi Éghídtól Doma-hidáig rendezett viszo­nyok között vezette le. 1780. november 29. Bécsben meghalt Mária Terézia királynő, s egyúttal trón­ra lépett fia, a nép nyelvén „kalapos királyaként ismert II. József. 1781. Tekintettel arra, hogy a magyarországi folyók med­rének tisztítása, a parti vontatóutak építése nagy ősz- szeget emésztett fel, az erre a célra szolgáló „só-alap" 1780-ban kimerült, s az abból finanszírozott Hajózási Igazgatóságot felszámolták. Az igazgatóság személy­zetét az udvari kamara vette át. 1782. augusztus 30. II. József rendelkezésére a pesti egyetemen megszer- veztékazInstitutumGeometricoetHydrotechnicumot, azaz a Mérnöki Intézetet, elsősorban a hazai vízszabá­lyozási feladatok megoldására alkalmas mérnökök képzésére. Az uralkodói rendelet az Institutumot az állami mérnöki állások betöltésére egyedül képesítő „mérnöki oklevelek” adományozásának jogával ru­házta fel. Számos kiváló társulati mérnök is itt kapott diplomát. 1786. január 5. II. József- Magyarországra is kötelezően - elrendelte va­lamennyi föld kataszteri felmérését, s vele együtt az oszt­rák földmértek használatát. 1787. február 13. * Beszédes József (Magyar-Kanizsa), több vízitársulat igazgató-mérnöke, az MTA első mérnök tagja (1831). A komplex vízgazdálkodás gyakorlatának korai úttörője volt. Mint szakíró - a hazai műszaki nyelv egyik meg­újítójaként - cikkeivel és könyveivel sokat tett a vízépí­tési ismeretek terjesztése érdekében. (+ Dunaföldvár, 1852. február 28.) 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom