Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

A rendszerváltás és a társulati mozgalom megújulása

1995. április 3. A Kormány 2087.SZ. alatt határozatot fogadott el a Du- na-Tisza közi hátság kritikus vízháztartási helyzetéről. Ezzel összefüggésben ősszel megalakult a Duna-Tisza közi Intéző Bizottság. 1995. május 16. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter kinevezte dr. Varga Miklóst, az ÁBKSZ addigi igazgatóját az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetőjévé. 1995 második fele A Titkárság kezdeményezte a Társulati Információs Rendszer (VgTInfo) bevezetését. Az Informatikai Elő­készítő Bizottság vezetője Baka István lett, tagjai pe­dig Bogáth Jenő, Lőrincz Károly és Besze István voltak. Ugyancsak megalakult a Titkárság mellett működő állandó Közgazdasági Munkabizottság dr. Vasas Gyula (PM), valamint a Környezetvédelmi Munkabizottság dr. Iván Antal elnökletével. 1995. augusztus 31. 2249/1995 (Vili. 31.) sz. alatt kormányhatározat szüle­tett az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprog­ramról. 1995 Az Alsó-Szabolcsi Társulat egykori székhaza 1995. október 3. Debrecenben, a Széchenyi u. 46. sz. ház falán az Alsó- Szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat megalakulásának 150. évfordulója tiszteletére emléktáblát helyeztek el, amelyetdr.JuhászJózsef professzor, a Magyar Hidroló- giai Társaság elnöke avatott fel. Három nappal később, október 6-án Tiszadobon, a Társulat megalakulásának színhelyén ugyancsak emléktáblát avattak, amelyet a polgármesteri hivatal épületén helyeztek el. 198 1995. szeptember 28-án ünnepelte a Hanyi-Sajfoki Vízgazdál­kodási Társulat egykori elődszervezete megalakulásának 150 éves évfordulóját. A jubileumra kiadott emlékérem előlapja Az Alkotmánybíróság megállapí­totta.... A vízgazdálkodásról szóló törvény (Vgt.) 36. § (2) be­kezdése szerint megalakult vízgazdálkodási társu­latnak a törvény erejénél fogva azok az érdekeltek is tagjaivá válnak, akik a társulat megalakításához elő­írt kétharmados többségű döntés meghozatalában nem vettek részt, illetve ilyen tartalmú döntés meg­hozatalát akár kifejezetten is ellenezték. A Vgt. tehát a szabályszerűen megalakult vízgaz­dálkodási társulatok esetében az összes érdekeltet tagnak tekinti, s ilyenként állapítja meg azok jogait és kötelezettségeit is. A törvényalkotó ezzel a meg­oldással megszüntette az érdekeltségi hozzájárulás megállapítása kapcsán tett, a társulat tagja és a kívül­álló érdekelt közötti korábbi különbségtételt, amely hátrányos helyzetbe hozta a kívülálló érdekeltet. A korábban hatályos jogszabály nem álla­pította meg kellő pontossággal ezek kötelezettsége­it, emellett a jogi szabályozás megfosztotta őket at­tól a lehetőségtől is, hogy az eljárás során a jogaikat, jogos érdekeiket érvényesíthessék. A korábbi szabá­lyozásban tehát a kényszertársulás és a közigazgatási döntés elemei keveredtek egymással: a jog csak az érdekeltségi hozzájárulással összefüggésben sza­bályozta azonos módon a tag és a kívülálló érdekelt jogi helyzetét, nem biztosította ugyanakkora kívülál­ló érdekeltek számára a tagsági jogok gyakorlásának a lehetőségét. Gyakorlatilag módot adott arra, hogy a társulat egyoldalú hatalmi aktussal megállapítsa a kívülálló érdekeltek érdekeltségi hozzájárulását anél­kül, hogy számukra egyidejűleg a jog- és érdekérvé­nyesítés lehetőségét is megteremtette volna. Ez a jogi helyzet kiszolgáltatottá tette a kívülálló érdekelteket a társulattal szemben, mert azok csak utólag, a már kényszerrel végrehajtott határozat ellen, jogvesztő határidőn belül fordulhattak bírósághoz. Egy területi szövetség vége - 1995. Nyíregyházán, november 12-én szomorú hangulat­ban ültek össze a Felső-Tisza vidéki Vízgazdálkodási Területi Szövetség küldöttgyűlésének résztvevői - no nem voltak sokan, mindössze 12-en - hogy meg­hallgassák Leitner Istvánnak, a Szövetség elnökének beszámolóját. Ebből idézünk:,,/) több évi optimista vá­rakozás után keserűen kellett megtapasztalnunk, hogy az elmúlt években ijesztő mértékben és sebességgel halmozódó problémák a helyi jelentőségű vízimunkák területén - de véleményünk szerint az állami feladatok esetében is - nem hogy csökkentek volna, hanem növe­kedtek és nehezedtek. Eddig optimistán abban bíztunk, hogy a friss jogszabályok és változások a feladatok végzéséhez egyértelmű jogi-szakmai irányítást, lehe­tőséget adnak. Ez nem következett be, sőt még azzal is rosszabbodik a helyzet, hogy a jogalkotók a közeljö­vőben nem kívánnak ismét foglalkozni ezen témákkal. ... Tagjaink nagy része, két vízitársulat és két víziközmű társulat az ötből, valamint néhány polgármesteri hiva­tal már évek óta nem tudja, ill. nem akarja a szövetségi tagdíjat megfizetni. ...Az érdektelenség, a szinte bűnös felelőtlenség, az egymásra mutogatok mára szinte elle­hetetlenítették a vízgazdálkodási társulatokat és ebből fakadóan az érdek-képviseleti szerveiket is." Beszámo­lója végén bejelentette a területi- és országos szö­vetségi tisztségeiről történő lemondását, amelyről már korábban értesítette dr. Szabó Ivánt, az Orszá­gos Szövetség elnökét. A küldöttgyűlésen felszólaló Bodnár Gáspár vízügyi igazgatóhelyettes említette, hogy két vizitársulat (Fehérgyarmat, Vásárosnamény) felszámolás előtt áll, ami felveti az érintett társulatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom