Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése a "pangás" korszakában
vekhez, kifogásolva, hogy a főváros lakosságának 97- 98 %-a általában ingyen jutott vízvezetéki vízhez. Persze egy társulat szervezésekor azt sem ártott körbejárni, hogy a VI. ötéves tervidőszakban milyen ösz- szegű helyi tanácsi támogatásra lehetett számítani, mert a Fővárosi Tanács 5 milliót különített el csatornázási társulati célokra és a Vízügyi Alap is hasonló összeggel tudta a kezdeményezést támogatni. Hát ez még 1983-ban sem volt túl sok! A Munkabizottság mindenesetre beszámolt arról, tudomása szerint megindult e téren a szervezés és szennyvízcsatorna építésére még 1983-ban megalakulhat Budapesten az első víziközmű társulat. Az év elején valóban megalakult a fővárosban az első két vízmű- ill. csatornaépítő társulat. Lényegében mindkét szervezet a már meglévő budapesti hálózat fejlesztését tűzte ki célul maga elé. A központi szervezők a következő években az addig szerzett tapasztalatok alapján arra jutottak, hogy Budapesten elsősorban közcsatorna-építésre célszerű a társulati formát felhasználni. Ebben a tekintetben több szerveződés előkészítése is megindult 1984. augusztus 29. 1983. szeptember 8. A termőföld védelmével, termékenységének megóvásával, fokozásával kapcsolatban Országos Komplex Meliorációs Bemutatót tartottak a Hajdú-Bihar megyei Kábán, ahol a mezőgazdaság, a vízügy (és a társulatok), valamint az állami építőipar bemutatta a kivitelezés, karbantartás és felújítás korszerű gép berendezéseit. 1983. Ez évben 68 vízitársulat és 320 víziközmű társulat működött Magyarországon. 1984. március + Kádár Ödön dr„ jogász, újságíró, a Vízgazdálkodási Társulatok Tanácsadója c. lap szerkesztője. (* 1926.) 1984. április A Vízgazdálkodási Társulatok Tanácsadója c. lap műszaki szerkesztésére Szabó Gyula, a VIZDOK Nyomda korábbi vezetője kapott megbízást. 1984. augusztus 19. + Pichler János (Budapest), mérnök, a Tisza-Dunavöl- gyi Társulat egykori titkára, az OVH főmérnöke, a Fertő tóval kapcsolatos vízgazdálkodási kérdések szakértője. (* Arad, 1899. június 24.) 1983-1984 Az Országos Választmány Keszthelyen tartott ülésén határozatot hozott arról, hogy a Titkárság készítsen előterjesztést a csatornamű társulatok VI. ötéves tervi tevékenységéről, különös tekintettel a Balaton-parti településeken végrehajtott csatornázási programra. A tájékoztató elkészítését az a tény is indokolta, hogy a közműves csatornázás helyzete a tervidőszak elején nagymértékben elmaradt a közműves vízellátás mértékétől. 1984 1984. szeptember 20. Az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsága állásfoglalást adott ki a társulati mozgalom helyzetéről és továbbfejlesztéséről. Felhívták arra a kormányzat figyelmét, hogy indokolt az érdek-képviseleti szervek titkársági funkcióinak és a törvényességi felügyeletnek a szétválasztása. Ennek nyomán kibővítették a víziközmű társulati tevékenységet a belterületi vízrendezésre is, s a VTOVjogi személyiséget kapott. Rendezett belterületi patakmeder Ajkán 1984. október 21. + Oroszlány István (Budapest) oki. mérnök, egyetemi tanár, a hazai öntözések fejlesztésének, valamint a mezőgazdasági vízgazdálkodás kérdéseinek szakértője. (* Marosvásárhely, 1914. július 14.) 1984. október 22. + Salamin Pál (Budapest) oki. mérnök, egyetemi tanár, a BME Vízgazdálkodási tanszékének ny. vezetője, a vízrendezések elméletének kutatója, a Hidrológiai Közlöny egykori szerkesztője. (* Budapest, 1913. április 23.) 1984. november 3. A 41/1977. (XI. 3.) MT sz. rendelet a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya érdek-képviseleti szerepének hatékonyabbá tétele, önállóságának növelése és a működésével járó adminisztratív feladatok közvetlen ellátása érdekében - az Országos Választmányt jogi személlyé nyilvánította. 1984. november 6. A pénzügyminiszter 42/1984. (XI. 6.) PM sz. alatt rendeletet bocsátott ki a vízgazdálkodási társulatok Kölcsönös Támogatási Alapjáról és pénzügyi hiányának rendezéséről. A rendelet alapján a termelő-szolgáltató tevékenységet végző vízitársulatok a következő esztendőben megalakították a Kölcsönös Társulati Támogatási Alapot. (KTTA) 179
