Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulatok az árvizek, belvizek és a száraz időszakok szorításában, a társulatok államosítása
1926-1928 Bálint István Csallóközi Társulatról Írott munkájának térképmelléklete Bajok a jugoszláv határon is Az 1926 évi dunai nyári árvíz következtében a Szigetközben az áteresztő altalaj miatt nagy kiterjedésű fakadóvíz elöntések, a jugoszláv Duna-szakaszon az országhatár és a Dráva-torok között gátszakadások keletkeztek. A felelősséggel kapcsolatos jugoszláv-ma- gyar vita a CRED 1928. évi lussinpiccolói ülésszakán hágott tetőfokára. Ennek lezárása érdekében Benedek József végzett első alkalommal tudományos vizsgálatokat valamilyen árvízszint rekonstruálására. Nemzetközi tekintetben is méltányolt módszertani kutatásait, valamint az árvíz okairól készült jugoszláv jelentést a Vízügyi Közlemények 1932. évfolyama adta közre. Benedek József főmérnök, több társulati nagyműtárgy tervezője Rendezetlen vízmosás medre Részlet „A vízi beruházásokról" szóló 1929. évi III. te. indoklásából „A vizimunkálatok természete kizárja azt, hogy a végrehajtásnál egy előre megállapított tervhez való szoros ragaszkodás kötelezőnek kimondassék. Egyrészt, mert a folyók mederbeli helyzete állandóan változik, másrészt, mert a végrehajtás nem történik egyszerre, hanem csak fokozatosan, ezért az évi munkaprogram és részletes tervek közvetlenül a kivitel előtt lesznek a mindenkori helyzetnek megfelelően megállapíthatók és megálla- pítandók. Az egységes szabályozás abban áll, hogy a folyószabályozás elvei legyenek helyesen megállapítva, amelynek keretén belül illesztetnek be a részletek a mindenkori állapothoz képest, és az évenkénti programok állapítják meg azokat a munkálatokat, melyek a szabályozás egységes és összefüggő végrehajtását eredményezik....Ezzel az eljárással a munkák végrehajtásánál a vizek természetéhez lehet alkalmazkodni, s az évente rendelkezésre álló összeg túllépése nélkül azokat a munkálatokat elővenni, amelyek akár a veszélyek megelőzése, akár későbbi nagyobb költségek elkerülése szempontjából a legsürgősebbek." (Mayer János földmívelésügyi miniszter) 1926. Ekkor épültek az első elektromos hajtású belvízi szivattyútelepek a Taktaközi Belvízlevezető Társulat területén Taktaföldváron. 1926. Komáromban, Bálint István szerkesztésében megjelent az ötven évvel korábban alakult Alsó-Csallóközi és Csilizközi Armentesítő és Belvízlevezető Társulat történetéről szóló könyv. 1926. Ebben az évben kezdte meg ismét a Kultúrmérnöki Intézmény a vízmosás-megkötési munkálatokat a szekszárdi Sió szabályozásával. 1926. Gyulán, Csige Varga Antal szerkesztésében megjelent a „Békés-bihari árvízkönyv", amely az 1925. évi árvíz körülményeit dolgozta fel. A könyv kiadásáról az árvízkárosultakat segélyező bizottság döntött. 1927. április 6. + Nyárády László (Szatmárnémeti) mérnök, a nyíregyházi Folyammérnöki Hivatal vezetője, majd a Tisza- Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat igazgató-főmérnöke. (* 1854.) 1927. A Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat területén a Tisza és a Szamos mentén 9, a Túr mentén pedig 4 gátőrház épült fel, amelyeket mind telefonvonal kötött össze a fehérgyarmati központtal. Ugyancsak ekkor épült a társulat fehérgyarmati székháza az igazgatói és a szolgálati lakással. 1927. Ekkor alkalmaztak először vasbeton fenékbiztosí-tó műveket (az Imre-Mikecz-féle szabadalom) a Nyírvízszabályozó Társulat belvízcsatornáin. 1928. január 9. * Baranyó Géza (Szolnok) mérnök, több VÍZIG osztály- vezetője, ill. főmérnöke, közben a Körösi Vízgazdálkodási Társulat igazgatója, nagy tapasztalatú árvédekezési szakember, a síkvidéki vízrendezések irányító mérnöke, jeles szakíró. (+ Gyula, 1999. január 13) 1928. március 8. A Tisza-Szamosközi Ármentesítő Társulat beruházásában a napi 5000 m3-es teljesítményű „István" kotró üzembeállításával megkezdődött a Túr új medrének kiásása. Az 1927 decemberében a Bátori Oszkár- Teleki János gr. Építő Vállalat Németországból hozatott gőzmeghajtású vedersoros, szállítószalagos, sínen mozgó kotró a legnagyobb ilyen gép volt az akkori Európában. 121
