Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1842 W. T. Clark, a Lánchíd tervezője hetetlen-e Pest és Buda között egy állandó híd megépítése. Ezt követően 1837-ben három lánchíd-vál- tozatot terjesztett a Széchenyi vezette Országos Küldöttség elé. Tervét 1838. szeptember 18-án fogadták el. Az ő javaslatára szerződtették Adam CLARKot az építkezés irányítására. Innentől kezdve Tierney Clark csak évente egyszer-egyszer utazott rövid műszaki szemlére Magyarországra. A híd acél és öntöttvas szerelvényei majd mind Angliában készültek (csupán az öntöttvas-kereszttartókat állították elő gr. Andrássy György vashámorában, Dernőn), s ezek műszaki ellenőrzése komoly munkát jelentett számára. Tiemey Clark végül a híd avatására sem jött el: elítélte az általa értelmetlennek tartott forradalmat, s baráti pártfogójának, Széchenyi Istvánnak világtól való elzártságára és saját betegségére hivatkozva sem vállalta a kontinensen keresztül történő fárasztó utazást. ... Clark Ádám A másik Clark, az 1811-ben, Edinburghban született skót gépész 23 esztendősen kelt útra Magyarországra. 1839 őszén kapta „resident engineer”-i megbízását, ami a tervező Tierney Clark teljes jogú helyettesítésére és a munkák mindenkori irányítására szólt. Adam Clark az év nagy részében egyedül irányította az építkezést, és a legnehezebb időkben, a szabadságharc idején is meg tudta őrizni a híd épségét, sőt befejezte az építkezést. Közismert jó helyzetfelismerése, amellyel a már majdnem kész hidat a felrobbantástól mentette meg: az ostromgyűrűbe zárt budai várparancsnok. Hextzi tábornok csupán kis károkat tudott tétetni a hídon, mert Adam Clark a kritikus helyet, a lánckamrát vízzel árasztotta el, a szivattyúkat pedig leúsztatta a Dunán. Clark Ádám a Lánchíd átadása után sem tért vissza hazájába, hanem végleg Magyarországon telepedett le. Itt nősült meg, s végzett további mérnöki feladatokat. Előbb az újpesti kikötő (1850), majd a Lánchíd folytatásaként készülő Alagút (1852-57) munkálatain dolgozott, 1855-ben pedig ő tervezte és készítette a budai vár vízellátó gőzgépét, majd szakértőként vállalt munkát szerte a birodalomban. Mindezek mellett tartotta a kapcsolatot a Döblingben remetéskedő SzÉCHENYivel, valamint a Lánchíd Részvénytársaság tulajdonosaival, így pl. Rothschild báróval is. 1866. június 23-án halt meg a fővárosban. Temetése napján Óbuda, Buda és Pest városok gyászlobogókkal díszítették legnagyobb művét, a Lánchidat, koporsóját nagy tömeg kísérte a temetőbe. Adam Clark Clark Ádámként halt meg. Clark Ádám gépészmérnök Barabás Miklós kőrajzán 1842. május 1 0. * Kherndl Antal (Zseliz) hídépítő mérnök, akadémikus, a pesti műegyetemen előbb a víziút- és vasútépítéstan, majd a hídépítéstan professzora volt. Tudományos munkásságában jelentős szerepe volt a grafosztatika alkotó alkalmazásának. A budapesti Duna-hidak (az egykori Erzsébet-híd, a Ferenc József-híd, a Mar- git-híd) tervezési szakértőjeként, eredményesen működött közre megalkotásukban, (f Budapest, 1919. október 7.) május 1 4. Az Ér-menti Diószegen (ma Diósig - Románia) megalakult az Érszabályozási Társaság, amely Fényes Károly táblabíró elnöklete alatt egyszersmind elfogadta a Beszédes József és Szász József vármegyei mérnök által készített szabályozási tervet és annak költségvetését is. július 7. Vásárhelyi Pál irányításával a Tisza-mappáció mérnökei, kihasználva a folyó rendkívül alacsony vízállását, elvégezték a Tisza kisvízi szintjének rögzítését. Sokáig erre az ún. „Vásárhelyi-féle 0 vízszínre” vonatkoztatták a vízmércék 0 pontját. augusztus 24. Az építési munkák előkészületeit követően ezen a napon rakták le a pest-budai Lánchíd alapkövét. Az ünnepélyes alkalmat, melyen jelen volt a reformkor hazai tudományos és politikai életének sok jeles képviselője, köztük a kezdeményező gr. Széchenyi István is - Barabás Miklós festményen örökítette meg az ötvenes években. augusztus 25. A Magyar Iparegyesület szervezésében Pesten megnyílt az első magyar iparmű kiállítás, amelyen 213 kiállító vett részt. A látogatók száma 14 425 volt. szeptember 1 8. * Staub Móric (Pozsony) paleobotanikus, akadémikus. A 19. század végén részt vett a Lóczy Lajos vezette Balaton-kutatásban. (f Budapest, 1904. április 14.) október 2. Nógrád és Hont vármegyék közösen elhatározták az Ipoly szabályozását, s kezdeményezésükre a munkák élére ifj. br. Vay Miklóst nevezték ki királyi biztosnak.
