Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1813 1813-1815 1815-1816 1813. március 1. * Reuter Ferenc (Temesvár), vízmérnök, akadémikus, a Fővárosi Közmunkatanács főmérnöke, a dunai rakpartok tervezője, (f Budapest, 1874. december 9.) szeptember 8-1 0. Szokatlanul nagy esőzés következtében a Vág folyón pusztító árvíz vonult le 287 ember halálát okozva. Az áradás tönkretette a pöstyéni fürdő néhány évtizeddel korábban kialakított fürdőépületeit is. A híres fürdőhelyet tápláló források egyébként a Vág mindkét partján, valamint magában a folyómederben is előtörtek. A pöstyéni fürdő képe a 19. sz. derekán 1813. ősz Sopronban az Ikva-patak is megáradt, s a víz magassága meghaladta az addigi rekordnak számító 1787-es szintet. Az áradás következtében egészen Cenkigvíz borította a határt. október 1 3. * Komnenovich Sándor (Körmöcbánya), mérnök, az Institutum Geometricum tanára. A Tisza-szabályozási munkák megindulása után a beregi osztály igazgató mérnöke volt. 1852-től a József Ipartanoda, majd 1857-től a Műegyetem tanáraként tevékenykedett, (f Pest, 1869. április 22.) december 1 1. A Szegedet északról védő Szillér-Baktó-i töltést a viharos szél által is támogatott áradás átszakította, de Vedres István vezérletével sikerült a szakadást elzárni. Az ármentesítő töltés egészen az 1830-as években elkezdett munkálatokig védte a várost, azt követően kikerült a védelmi rendszerből, s ún. „alvó gát”-tá vált. 1813. I. Ferenc császár dekrétumot adott ki, melyben a Dunán való gőzhajózás kizárólagos jogát biztosítja annak a feltalálónak, aki először épít olyan hajót, amely állati erő igénybevétele nélkül, 200 mázsa teherrel a Duna egyik előírt szakaszán pusztán gőz e- rejével, fennakadás nélkül az árral szemben tud haladni. 1814. március 29. * Bodoki [Henter] Károly (Békés) vízimérnök, a Körösök szabályozásának kiemelkedő alakja. Békés vármegye mérnöke, majd 1847-től a Körös Szabályozó Társulat osztálymérnöke. A folyó völgyére kiterjedő egységes szabályozási tervét 1855-ben fogadták el, aktív közreműködésével hozták létre a Körös-Berettyó vidéki ármentesítő társulatot, (f Nagybajom, 1869. december 10.) december 5. * Molnár János (Körmöcbánya) gyógyszerész, Pest város törvényszéki vegyésze. Egyike volt a hazai ásványvízelemzés klasszikusainak, (t Budapest, 1885. június 16.) 1815. február 1 9. * Saxlehner András (Kőszeg) kereskedő, gyógyvíztermelő. Dél- budán az Örsödi-völgyben 1862-ben feltárt keserűvíz hasznosítására alapította a Hunyadi János keserűvíz-telepet. Az 1863-ban palackozni kezdett gyógyvízzel rövidesen világhírnevet szerzett, (f Budapest, 1889. május 24.) március 30. * László Károly (Kecskemét) mérnök. A szabadságharc bukása után tüzértisztként emigrált, 1850-52. között Kossuth titkára. Az USA és Mexikó területén végzett térképezési munkákat. 1867- ben haza költözött és a Jobbparti Tiszaszabályozó Társulat ig. mérnökévé választotta. Munkájaként 1895-ben jelent meg Kecskemét város térképe, (f Bátya, 1893. május 4.) június 9. Befejezte munkáját a Bécsi Kongresszus. Határozatai között kimondta a hajózás szabadságát mindazon folyókra. amelyek több állam területét érintik. Ez a Dunára is vonatkozott volna, de mivel a Török Birodalom a határozatok alól kivonta magát, a szabad hajózás elve a Duna alsó, kb. 1000 km-es szakaszán gyakorlatilag nem érvényesült. 1815. augusztus 11. * Fest Vilmos 0aroszlav, Galícia) mérnök, akadémikus. Az al- dunai munkálatoknál, majd a Tisza-szabályozásnál dolgozott, s részt vett a Lánchíd építésében is. A Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium igazgató mérnöke, kassai területi mérnök, majd Budán magyar királyi építési felügyelő volt. Számos cikke és több önálló munkája jelent meg (f Sopron, 1879- március 11.) 1815. * Perleberg Gusztáv (Buda), mérnök és térképész. Dolgozott a Pozsony-Nagyszombat vasútépítésen, a Tisza-mappáción, s elkészítette a Szernye-mocsár térképét. A Tisza-szabályozás tervezésének egyik résztvevője. O vezette a tiszadobi és a taktakenézi folyóátvágás munkálatait. (J1885 után) * Rauschmann Gusztáv (Buda) mérnök, a Tisza-felmérés és szabályozás egyik munkatársa. 1848-ban a hevesi Tisza-szakasz igen nehéz átmetszési és töltésépítési munkáit irányította. Az országban kolerajárvány tört ki, amely Dunántúlon szedte a legtöbb áldozatot. Az érintett birtokosok kérésére Őry Dániel Fábián hajózási mérnök szabályozási tervet készített a Rábáról, amelynek összeállítását helyszíni bejárás és a vízrajzi viszonyok tanulmányozása előzte meg. 1816. január 1 2. * Arenstein József (Pest) matematikus, akadémikus. 1846-tól a József Ipartanoda mennyiségtan és erőműtan tanára, majd bécsi főreáliskolai tanár. Szakirodalmi munkássága a matematika, mechanika, meteorológia, hidrológia és mezőgazdaságtan területére terjedt ki. (f Stuppach-Gloggnitz, 1892. február 23.) április 27. ____________________________ * Katona Antal (Mezőszentgyörgy), vízmérnök. Előbb kamarai, majd 1859-től társulati mérnök a Felső Torontáli Ármentesítő Társulatnál. Később Türr István műszaki tanácsadója, s a Ferenc-csatorna Társaság igazgatója, a Tisza-szabályozás és a torontáli ármentesítések egyik legjobb szakértője, a korszerű mezőgazdasági vízgazdálkodás gondolatának úttörője, (t Szeged, 1881. április 16.)
