Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1816-1817 1817-1818 1818-1819 1816 * Lechner Gyula (Kassa) mérnök, középítési felügyelő, vízügyi szakíró. Legfontosabb tanulmánya a Tiszántúli Öntöző és Hajózó csatornával foglalkozik, (f Budapest, 1881. március 26.) Lónyay Gábor vízszabályozási királyi biztos, Ung vármegye adminisztrátora kezdeményezte az Ung és a Latorca malmainak rendezését, s 1818-ban már a legkárosabbnak ítélt malmok lerontásáról számolt be. Rendkívüli árvíz sújtotta a Tisza-vidéket, amely pusztításával országos elkeseredést váltott ki, A vízkároktól szenvedő országrészek általános szanálásának előkészítése immár halaszthatatlanná vált. Ennek első lépése a Körösök mappációjának megindítása volt. 1817. május 2. _ Ber nhard Antal pécsi vállalkozó (később az eszéki kincstári híd felügyelője) Bécsben bemutatta saját tervezésű gőzhajóját a szakértőknek. A „Carolina” gőzös volt az első dunai gőzhajó. A Carolina gőzös képe egy 1 9. századi kőrajzon május V. A Vereinigte Ofner-Pester Zeitung első alkalommal közölte, s ettől kezdve heti két alkalommal rendszeresen közreadta az - Ybl tér déli oldalán álló - egykori budai vízmű vízmércéjén leolvasott dunai vízállásokat. Az ún. „nádori” vízmércét 1863-ig használták pusztulása összefüggött az 1870-es években megejtett Várkert átalakításokkal. 1817. szeptember 26. Ünnepélyes alapkőletétellel megkezdték Debrecen város csatornázási munkáit. december 13. f Kitaibei Pál (Pest) botanikus, a pesti egyetem professzora. Természettudományos pályafutásának egyik eredménye a Hyd- rographica Hungarie című könyve, amely a hazai ásványvizek elemzésének eredményeit tartalmazzák. Az 1792-1816 közötti utazásai során közel 150 ásványvíz kémiai elemzését végezte el, s ő írt először a Balaton vizének vegyi tulajdonságairól is. (* Nagymarton, 1757. február 3.) 1817. Miután az osztrák császári hadseregben 1812-től kötelezővé tették az úszás oktatását, a helyőrségi parancsnokság a budai vár alatti Duna parton felállíttatta az első magyarországi uszodát. 1818. február 25. * Képessy József (Orosháza) mérnök. 1847-ben a Tisza szabályozás VI. folyamosztályának vezetője volt. 1866-tól a Bánságban a Temes és Béga szabályozását irányította, (t Temesvár, 1876. október 25.) május 1 2. A Helytartótanács gr. Zichy Ferencet kinevezte a tolnai Duna- szabályozás királyi biztosává, s még ez év augusztusában elrendelte a Sárközt védő dunai töltések megépítését. szeptember Br. VayMiklós ny. tábornok, a Tisza- és a Körös-szabályozás királyi biztosa megbízta Huszár Mátyást, a nagyváradi építészeti hivatal főnökét a Körösök vízrendszerének vízrajzi térképezésével. Ezzel a munkával kezdetét vette a magyarországi folyók átfogó mappációja. október 1 3. A Helytartótanács utasította a Vízi és Építészeti Főigazgatóságot a Duna vízrajzi felvételeivel kapcsolatos munkák megkezdésére. december 4. * Herrich Károly (Makó) vízmérnök, a 19- század második felének Tisza-szabályozási munkáiban vezető szerepet játszott. Az önkényuralom idejétől a szabályozási munkák legfőbb irányítója egészen 1879-ig- A Magyar Mérnök és Építész Egyletnek alapító tagja, s a vízépítészeti szakosztálynak éveken át elnöke volt. (t Budapest, 1888. november 21.) J81 8^december 28^ *Mihálik János (Arad) mérnök és hadmérnök. A szabadságharc idején honvédezredesként erődítési munkálatokat irányított. Az 1850-es években a Vajdaság vízrendezési munkálatainál dolgozott. A kiegyezés után 1867-1871 között a vízügyi műszaki szolgálat főnöke volt a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumban. majd a Vajdaság vízrendszerével foglalkozott. Az ő nevéhez fűződik Európa első betonépítményének, az 1856-ban megépített bezdáni hajózsilipnek tervezése és építése, (f Budapest, 1892. március 28.) 1819. október 30. * Kiasz Márton (Stomfa) mérnök, középítészeti felügyelő, a Tisza-szabályozás résztvevője, majd a pesti Duna-szakasz szabályozási munkáinak vezetője. Az 1863. évi alföldi aszálykatasztrófa után Bodoki Károllyal és Boros Frigyessel tervet készített a Felső-Tisza-Ér-völgy-Körös-csatornára, amely hajózási és öntözési céllal szelte volna át a tiszántúli vidéket. Utóbb a Közép- Duna-völgy vízszabályozási terveinek kidolgozója, (f Budapest, 1881. március 16.) 1819. Huszár Mátyás - a Körösök vízrajzi munkáival összefüggő víz- szintrögzítések érdekében - engedélyt kért egy vízmérce felállítására. A mércét a Körös-vidék egyik hídjánál, az ún. „Árendátor hídnál” helyezték el, de hogy pontosan hol, az nem ismert. Ez volt a Körös-völgy első vízmércéje. Huszár Mátyás kézjegye 1819. Az Eszterházy uradalom mérnökei, Beszédes József, Herman János és Obersteiner Antal elkészítették a Kapos-szabályozás tervét. A kivitelezési munka 1825-ben vette kezdetét.
