Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1807-1811 1807. I. Ferenc király által szentesítettXVII. te. rendelkezett az egy adott terület birtokosainak többségi akarata alapján létesítendő vízszabályozó társulatokról. Fulton első útja gőzhajójával a Hudson folyón. 1 808. szeptember 7. * Sir William Lindley (London) neves angol mérnök, a hamburgi vízvezeték, majd az ideiglenes pesti vízmű tervezője, (f London. 1900. május 22.) 1808. * Háky Dániel (Sopron), mérnök. Az 1830-as évek második felében főleg a Körösök vidékén dolgozott Beszédes József társaként. Több közös tervük, térképük ismert. Az abszolutizmus idején a Béga-csatornai művezetőség főnöke volt. (f ?) 1809. április 11. I. Ferenc utasítottaJózsEF NÁDORt, hogy hívja fegyverbe a magyar nemesi fölkelést. 1809. Elhunyt Stanislaus Heppe, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság vezetője. Utóda a neves bánsági hajózási mérnök, Sax Zakariás lett. 1810. szeptember 7. Br. Podmaniczky József, vízszabályozási királyi biztos Simon- tornyára összehívta a Sárvíz-szabályozásban érdekelt birtokosokat, akik szeptember 11-én megalakították az ország első vízszabályozási társulatát, a „Sárvízi Társaság”-ot. A társulat első igazgató mérnökének Saátor Dánielt kérték fel. 1811. május közepe Böhm Ferenc 1767. évi terveinek módosított változata alapján, Beszédes József műszaki irányításával megkezdődtek a Sárvíz mocsarainak lecsapolási munkálatai. augusztus 14. * Clark Adám (Edinburgh, Skócia), mérnök, a Vidra gőzkotró főgépésze, a Lánchíd kivitelező építésze, Széchenyi mellett a Közlekedési és Közmunkaügyi Minisztérium műszaki tanácsosa, a Dunára telepített budai vízmű fejlesztési terveinek kidolgozója, (f Buda, 1866. június 23.) A Fehér-Körös egy hangulatos szakasza napjainkban. Arad vármegye 1808. szeptember 1 5-ikén a Fehér-Körös állandó kiöntéseinek elhárítására rendeletet adott ki, mely szerint „egy tisztviselő vezetése mellett, Borossebestől-Gyuláig 300 ember tisztogassa a Fehér-Körös medrét, erősítse partjait, átvágásokat eszközöljön, s az ártalmas malomgátakat távolítsa el." megszerezte József nádor támogatását is terveihez, - sikeresen szervezte meg a Sárvíz-Sió, majd pedig a Fehér-Körös vízrendszer malmainak átalakítását. Beszédes azonban ennél távolabbra tekintett: addig megvalósult malomrendezéseivel hajózásnak megtisztított folyókat egy nagy hajóút-rendszerbe illesztette. Kolosvártól Grétzig bajókázbató Országos nagy tsator- na című munkájában (1839) a magyarországi folyókon az ausztriai nagyvárosig, Grazig hajózható víziót tervét vetette fel. Számításokkal igazolta, hogy a víziót kiépítése milyen gazdasági és kereskedelmi előnyökkel jár. Tervében a Duna-Tisza-csatorna megépítése is szerepelt, amely műve megírásakor egyáltalán nem tartozott az elérhetetlen célok közé. Beszédes nagy ívű hajózás-fejlesztési terve - azóta tudjuk - illúzió volt. A bajok orvoslása..^ Huszár Mátyás a latin nyelvű Vízrajzi értekezés-éhen a szabályozások előtti Körös-vidékről a következőket írta: „A szarvasi és gyomai cölöpbidat kivéve, semmi más vízi építmény nincs a Körösön. Afolyó szabályozását illetően az itt élő embereknek az a véleményük, hogy a vízfelesleget a Kákafokon keresztül a Kórógy medrébe kellene vezetni, és így az árvíz többé nem okozna károkat. Sokan úgy vélik, hogy a nagy kanyarulatok átvágásával lehetne orvosolni a bajokat, mások pedig azt állítják, hogy ha a Köröst a Karcába vezetnék, vagy a tiszai torkolatot kimélyítenék, jórészt meg lehetne szüntetni az árvízveszélyt. ”
