Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1791-1792 1791. Csapó (Chiapo) Benjámin felmérte a Velencei-tavat és lefolyásának útját egészen Sárkeresztúrig, ennek alapján elkészítette a Velencei-tó térképét, és a mocsaras vidék lecsapolásáról tervet készített. Az országgyűlés a II. Lipót által szentesített 1790. évi dekrétum 67. cikkelye értelmében gr. Forgách Miklós vezetésével kereskedelmi bizottságot küldött ki, amely vízi munkálatok jogi és szervezési kérdéseinek vizsgálata során a haladás előfeltételeit a Vízi és Építészeti Főigazgatóság újjászervezésében, valamint az érdekelt birtokosok társulásának szabályozásában látta. Br. Vay Miklós tábornok, országgyűlési követ az országgyűlés kereskedelmi bizottságának javaslatot terjesztett elő a vízi utak fejlesztésére Projectum ... pro exstruendis aquae ductibus ad ferendas ... [ Tervezet a kereskedelem fejlesztését szolgáló hajózható csatornák építésére] címmel. Bedekovich Lőrinc vármegyei mérnök a Zagyva Boldog és Szolnok közötti szakaszáról készített felmérését 31 db 1:36 000 léptékű térképen adta közre. E felvételen kívül a területről vízrajzi vonatkozásban nincs gazdagabb térkép. 1792. április 20. Franciaország az ellene irányuló porosz-osztrák szövetség megtörése érdekében hadat üzent I. Ferenc császár-királynak, s ezzel kezdetüket'vették a majd negyedszázadon át tartó európai háborúk, amelyek a magyarországi mezőgazdaság számára jelentős keresletet támasztottak. A hazai vizek szabályozásának gondolata erősödni kezdett. szeptember Kiss József kamarai mérnök szerződést kötött a kincstárral, hogy a Dunát a Tiszával összekötő csatorna megépítéséhez szükséges földterületet ingyen bocsássa a vállalkozás rendelkezésére. A Kiss József által szervezett „Ferenc-csatornai kir. szabadítékos hajózási társaság” e szerződés alapján fogott hozzá 1793-ban a munkálatokhoz. Az 1802-ben átadott Ferenc-csatorna a mai jugoszláviai Tisza-Duna-'fisza vízgazdálkodási rendszer első fontos létesítménye volt. IW/Viw \iorj 'lof/cw lonvtifli PLAN |Dls DONAU] STROMS rat. 4iuf1u.r (Ie.tc élhtlMrtAnaut rfnn.f Ittfti' 'A? iflAiiinn (via Jtr 'fPjow ul tu Hiti-tűit uní> ttol l/bttf Jiuptfíw*1 A Duna Batinától Kupuszináig terjedő déli szakasza Kiss Józsefnek az 1 790-es évekből származó térképén
