Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
A Duna száraz adatai A Duna - vízgyűjtőterületének nagyságát és teljes hosszát tekintve - a Volga után Európa második legnagyobb folyója. A 28ó0 km-es folyóhossz egyébként a világranglista 21. helyéhez elegendő. A Duna a német- országi Fekete-erdőtől indulva a Fekete-tengerbe torkolva összesen 9 országon folyik és hömpölyög keresztül. 800 000 négyzetkilométernyi vízgyűjtőjén 18 állam kb. 82 millió lakosa él, tehát a kontinensen élők több mint 12 %-a közvetlenül érzékelheti hatását. Ha a térképen végigszaladunk a folyó vízgyűjtőjén, a 18 államból mindössze Magyarországot találjuk teljes területével rajta (93 ezer km2), de Ausztria, Szlovákia és Románia 97 %-os területi részaránya is igen magas. Rajtuk kívül még Németország, Csehország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Jugoszlávia, Bulgária, Moldávia, valamint Ukrajna területi részesedése jelentős. A további öt országot: Svájc, Olaszország, Lengyelország, Albánia és Macedónia, már csak a hidrológiai precizitás miatt kell említeni, hiszen ezen orA Duna folyó 1 8. századi térképe az eredettől a Fekete-tengeri torkolatig 1792-1794 1 792. november 1 0. * Holecz András (Szerencs) mérnök. Részt vett Huszár Mátyás által vezetett Tisza-Körös-Hortobágy vízrajzi felmérési munkákban. 1829-ben Borsod vármegye mérnökeként készítette el - vízi adatokban igen gazdag - összefoglaló beszámolóját a Tisza folyó Burától Tokajig végrehajtott szintezéséről, valamint a folyószakasz térképezéséről. A későbbiekben tervet készített a Hortobágy és a Tisza kapcsolatának elgátolására. (f ?) 1792. Király György, Győrvármegye mérnöke felmérte a Marcalt és terveket készített annak rendezésére. * Berger Lajos (Bécs), mérnök. 1828-tól Zágrábban működött horvátországi igazgató mérnökként. 1839-ben, mint a Budán székelő Vízi és Építészeti Főigazgatóság hajózási felügyelője a nádor megbízásából felülvizsgálta VÁsÁRHELYinek az Al-Dunán épített hajóvontató útját. Az abszolutizmus idején felügyelői címmel a Főigazgatóság vezetője volt. (?) 1793. június 17. A Helytartóságon bejegyezték az Új módszer a hajók építésére és az azokkal való hajózásra címmel gr. Batthyány Tódor kizárólagos szabadalmát. október A szokatlanul száraz időjárás miatt a Maros Arad vármegyei szakaszán annyira megapadt, hogy dögleni kezdtek benne a halak. A Tisza vízének rendkívüli apadásáról is hírt adtak a kortársak. 1 793. Laáb Gáspár, Moson vármegyei mérnök vezetésével megépültek a csúnyi Duna-szakasz árvédelmi töltései. Gr. Sigray Károly, a Sárvíz-szabályozás királyi biztosa a Tolna vármegyei malomtulajdonos birtokosok ellenállása, valamint a munkák folytatásához szükséges pénzek hiánya miatt benyújtotta lemondását az uralkodónak. 1794. április 28. Sartory József, az egri püspökség mérnöke elkészítette a Barad- la-barlang 1:1296 méretarányú kéziratos térképét, amely Európában az egyik legelső barlangtérkép volt. A barlang addig ismert 1,8 km hosszú szakaszának nyomtatott térképét Raisz Ke- resztély, Gömör vármegye mérnöke készítette el 1802-ben.
