Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
Ember és természet (Glatz Ferenc)
1635-1638 1646—1658 1664-1670 1 635. február 1 5. II. Ferdinand negyedik dekrétumának 64. cikkelye (Ásottképpen a Rába medre kitakarításának megvizsgálására is biztosokat rendelnek ki) intézkedett a korábban megkezdett, de befejezetlenül maradt Rába-szabályozás folytatásáról, amelyet a karok és rendek erősen sürgettek. A király ugyanezen dekrétumának 41. cikkelye (4 Csemyác folyón összeomlott malmot újból fel ne építsék) megtiltotta, hogy az ott engedély nélkül épített négykerekű vízimalmot - amely duzzasztásával, ill. elárasztásaival annyi kárt okozott a zágrábi püspöknek és más földbirtokosoknak, s amely valami véletlen folytán összeomlott - ismét felállítsák. 1635. Pázmány Péter esztergomi érsek megalapította a nagy- szombati egyetemet. 1638. III. Ferdinand uralkodása alatt hozta meg az országgyűlés a Rá- ba-meder kitisztításával kapcsolatos XIII. törvénycikket, amely lényegében az 1630-as hasonló tárgyban hozott törvény megerősítése volt. Középkori török vízhordó 1646. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Tiszának Tárkánytól (Veiké Trakany) az egykori Karcsa-éren át Tokajig vezető hajdani ágát belga és velencei mérnökökkel szabályoztatta. Az árvizes Bodrogköz egy része termővé vált, és a kiépített víziúton szállították az erdélyi sót is. Az ásott csatorna azonban karbantartás híján hamarosan feliszapolódott, úgyhogy II. Rákóczi Ferenc betemet- tette. 1647. július 17. III. Ferdinand II. dekrétumának 60. cikkelye a legértékesebb vízhasználati jognak, a halászatnak sérthetetlenségét hangsúlyozza. Ugyanezen dekrétum 129. cikkelye (A Rába folyó kitisztítására nézve e részben hozott cikkelyeket megújítjuk) pedig megállapította, hogy a folyó rendezését még mindig nem fejezték be, s ezért a munkálatokat fel kell gyorsítani. A korábbi királyi biztos, Simándy István erdélyi püspök helyére a szabályozásban érdekelt gr. Nádasdy Ferenc udvarmestert nevezte ki a király. Mindezeken túl a királyi törvény a Mura folyó áradása elleni töltések építését is szorgalmazta. 1650. * Hell Máté Kornél (Csehország) technikus, bányagépész. 1694- ben Selmecen telepedett le mint bányagépmester. 0 készítette az első nagyobb lójárgányos szivattyúművet, amellyel a bányákból távolították el a vizet, (f Selmecbánya, 1743.) 1653. Több vármegye összefogásával nagyarányú Duna-szabályozás kezdődött Győr és Pozsony környékén. 1 655. július 3. III. Ferdinand negyedikdekrétumának30. cikkelye (Aszomszéd országokkal és tartományokkal való határigazításokra, továbbá a Rába folyó kitisztítására és a Mura mellett való töltések készítésére határidőt és biztosokat jelölnek ki) megerősítette gr. Nádasdy Ferencet a vízmunkákkal kapcsolatos feladataiban. 1658. július 10. * Luigi Ferdinando Marsigli (Bologna, Itália) hadmérnök és tudós. Az osztrák hadsereg ezredeseként részt vett Buda vára visszafoglalásában és a törökökkel vívott későbbi ütközetekben is. Fő műve az 1726-ban, Amsterdamban megjelentetett Danubius Pannonico-Mysicus... [A Duna pannonjai és szerbiai szakasza. . ,],amelyaDunatermészetiviszonyainakaddigi legteljesebb tudományos monográfiájavolt. (f Bologna, 1730. novemberi.) 1 664. február 2. A gróf Zrínyi Miklós vezette szövetséges hadakfelégették a török utánpótlást biztosító eszéki Dráva-hidat. A katonai siker csak átmeneti volt, mert Köprvlv nagyvezér már május közepére új hidat veretett a Dráván Eszéknél. 1666. A vasvári békét megalázónak tartó magyar nemesek gr. Wesselényi Ferenc nádor vezetésével szervezkedni kezdtek a bécsi udvar ellen. A szervezkedés fő alakja it 1671-ben kivégeztette az uralkodó 1. Lipót. Francois Andréossyfrancia hadmérnök Languedoc tartományban elsőként robbantott alagutat sziklába, hogy hajózható utat teremtsen a délfrancia tartományok gazdasági ütőerét képező Canal du Midi számára. Az Atlanti-óceánt és a Földközi-tengert 1681 - tői összekötő 239.5 km hosszú és 20 méter széles csatornát száz hajózsilip tette müködtethetővé. 1669. Megjelent az 1654 és 1669 között Erdélyben hozott törvények gyűjteménye, a Compillatae Constitutiones, amelynek III. részében található III. cím, VI. artikulus a káros vízi művek (azaz elsősorban az elmocsarasodást okozó vízimalmok) „megigazí- tásának” szükségességét hangsúlyozta. A budai Császár-fürdő tűzvésznek esett martalékul, és majdnem teljesen elpusztult. Ezt követően elhanyagolt állapotba került mindaddig, míg a város töröktől való visszavétele után magánkézbe nem került. 1670. január 1 0. * Möller Károly Ottó (Pozsony) orvos. Több felvidéki sa- vanyúvízforrás vegyi elemzését végezte el. (f Besztercebánya, 1747. április 9.) január-március A Duna, Vág, Poprád és Rába zömében jeges árvizei sok embert és jószágot elpusztítva, döntötték a Csallóközt, Mátyusföldet, valamint a Rába-völgyét. június-július Ugyancsak árvizek voltak az erdélyi folyókon.
