Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A rendszerváltás és a hazai vízügyek - 1989
2000 apadás, de a Kárpátokban uralkodó csapadékos időjárás miatt újabb árhullámra lehetett számítani. A következő áradás április 3-án kezdődött, és április 8-15. között a Tiszán a tetőzés majd mindenütt meghaladta az addig mért legmagasabb vízállást (az LNV-t). A 257 településen folytatott védekezés méretei megdöbbentőek voltak: a védekezésben részt vett összesen 32 000 ember több mint 10,5 millió homokzsákot használt fel a 300 km-nyi fővédvonali töltés magasítására, ill. erősítésére. Az egyidőben védekező vízügyi, katonai, katasztrófavédelmi - és ami a legfontosabb volt - lakossági létszám meghaladta a 12 000 főt. A sikeres védekezésBelvíz lepi a Magyar Alföldet ben nemcsak a derült, szélcsendes időjárásnak volt nagy szerepe, hanem a jól működő árvízi előrejelzésnek is, hiszen a védekezők közel 10 nap előnnyel kezdhették meg a szükséges töltésmagasításokat. Az elöntéssel fenyegetett 402 település közül 18 helyről 2860 főt kellett kimenekíteni, s időlegesen lakóhelyétől távol elhelyezni. Ez évben az árvízi terhelés legnagyobb része a Közép-Tisza vidékének jutott. Még javában tartott az árvízi védekezés, még jelentős (1000 km2-t meghaladó) területeket borított a belvíz, amikor már érezhető volt, hogy ebben az évben nemcsak a vízbőség, hanem a vízhiány (a szárazság) is károkat fog okozni a magyar mezőgazdaságnak. Több évszázados történelmi tapasztalat, hogy az árvíz és az aszály nem zárják ki egymást, és a Kárpát-medencében - külöAz ember és a víz küzdelme 2000. áprilisában Tiszajenő határában nősen annak alföldi régiójában - számolni kell a két szélsőség akár egyidejű felléptével. Ami jól jött az árvízi védekezés során - a tartós szárazság -, az június elejétől fogva egyre terhesebb lett a mezőgazdaság számára. A károk csökkentése érdekében júliusban, a tervezettnél jóval korábban kezdődött az aratás. Az aszály okozta terméskiesés veszteségeit nehéz megbecsülni, viszont az árvíz- és belvízkárok nagyságáról a kormány adott számot. E szerint a védekezés 30 milliárdja mellett a károk és helyreállítás költsége több mint 54 milliárd forintra rúgott. Ehhez jött még a vízkárelhárítási fejlesztési feladatok további 5,6 milliárdja, így a végszámla igencsak megközelítette a 90 milliárd forintot. Igaz, ekkora árvízre az ország legidősebb embere sem emlékezhetett... Védekezők Tiszajenő térségében 2000 áprilisában 2000. augusztus 24. Sárospatakon, a Bodroghalászi városrészen megkezdődött annak a 12 km-es töltésnek (és műtárgyainak) építkezése, amely a Bodrog jobbpartján fekvő 8 település árvízi védelmét biztosítja. október 3. Nógrádi László miniszter ünnepélyesen átadta rendeltetésének a Tatabányai Regionális Szennyvíztisztító Telepet. Nógrádi László közlekedési és vízügyi miniszter beszédet mond a tatabányai szennyvíztisztító telep avatási ünnepségén december 1. A köztársasági elnök elfogadva Nógrádi László lemondását, közlekedési és vízügyi miniszterré nevezte ki Fónagy Jánost. Ugyanezen a napon a környezetvédelmi tárca élén is személyi változás történt, a felmentett Ligetvári Ferenc helyére az államfő Túri-Kovács Bélát nevezte ki. Az új miniszterek eskütétel után ^9
