Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1971-1972 buzgár. A védelemvezető részéről leleményességet kíván a víznyomás helyes egyensúlyának a megtalálása, mert veszélyessé válhat, ha az átszivárgó víz megbontja a töltéstestet. A védekezés legésszerűbb módja az, ha a krátert homokzsákokkal, vagy egyéb módon körülkerítik, egészen addig a magasságig, ameddig a körülkerített buzgár kiáramló vize az ellennyomó medencében le nem tisztul, és talajrészecskéket már nem hord ki. Az 1970. évi Tisza-völgyi védekezés alatt (Törőcsik Gyula mérnök korabeli feljegyzése szerint) 540 egyedi buzgárt hatástalanítottak, a buzgáros szakaszok össz- hossza 45 km-t tett ki, az átázott és erőteljes védekezést igénylő töltéshossz pedig 530 km volt. A legemlékezetesebb és legveszélyesebb közülük a Maros-menti „makói nagybuzgár'' volt. Május 20-án a Maros-jobb- partjának Makó város alatti szakaszán, a 17,763 km szelvényben a mentett oldali rézsűlábnál igen magasra felszökő buzgárok, pontosabban: buzgárként hatástalanítható talpjárati csurgások egész csoportja keletkezett. A mentett oldalon a fő kifolyási helyek mellett, azok víznyomásából felfakadt mellék-buzgárokat egyedenként zárták körül homokzsákokból kialakított, a fokozatosan csökkenő vízszintek miatt csökkenő koronaszintű körtöltésekkel. A buzgárcsoport teljes hatástalanítása három napos nehéz munka után fejeződött be. Minden buzgár megjelenésében egyedi, hatástalanításuk körülményei eltérőek, valamennyi rejtélyes, A töltés mentett oldalán kialakuló, homokzsákokkal körbevett buzgár 1 970-ben Az épülő Pátkai-tározó 1971-ben kormányhatározat született a Velencei-tó és környékének távlati fejlesztési érdekében. A határozat a tó nyári vízhiányának pótlására két tározó - a Zámolyi- és a Pátkai- tározó - építését irányozta elő. A Velencei-tó vízháztartásának rendszeres vizsgálatát ez évtől kezdte meg a VITUKI. Ugyancsak a Velencei-tóval kapcsolatos, hogy befejeződtek azok a vizsgálatok, amelyek a nádasokon keresztül húzott ún. „szélutak" segítségével azt kívánták megállapítani, mennyiben lehetséges a szél útjának biztosításával a tó felszínét mozgásba hozni, s ezáltal a vízminőséget javítani megjelenésük a védekezésben résztvevőkre lélektanilag is erősen hat, ezért a többletmunka mellett a védekezést kockázatossá is teheti. Húsz évvel később veszedelmes buzgár született Nagyréven is 1971. október Az Akadémiai Kiadónál megjelent Bogárdi János Vízfolyások hordalék szállítása című monográfiája, amelyben a szerző 1935. óta a Felső-Duna szakaszon, valamint a tiszalöki vízlépcső tervezése és építése folytán a Tiszán 1968-ig bezárólag végzett méréseinek eredményeit és az azokból leszűrhető tudományos következtetéseit foglalta össze. december 26. f Lindenmayer Kálmán (Budapest), gépészmérnök, a Fővárosi Vízművek főmérnöke, ill. igazgatója, a káposztásmegyeri nagy felszíni vízmű beruházási munkálatainak irányítója. (* Budapest, 1906. szeptember 18.) 1971. Barcson megindult a vízügyi szakközépiskolai képzés, vízépítési és vízgazdálkodási szakokkal. 1971. Megkezdődtek a Tisza kiterjedt vízminőségi vizsgálatai, amelynek a következő esztendőben megjelentetett eredményei szerint a folyó bakteriológiai minősítése I960 óta egy osztállyal romlott, azaz kórokozókkal terhelt másodosztályú lett. A Tisza-víz toxikus volta tisztítási nehézségeket jelentett pl. a szolnoki felszíni vízmű számára. Hazánkban harmadikként védetté nyilvánították a Mártélyi Tájvédelmi Körzetet, amely a Tisza hullámtere, a folyómeder és az árvédelmi töltés közötti - holtágakban, ártéri erdőkben és rétekben, valamint ezek élővilágában gazdag - mintegy 22,6 km2 kiterjedésű területet foglalja magában. A budapesti Műegyetemen V. Nagy Imre professzor irányítása alatt megalakult a Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, amelyben a korábbi két tanszék mellett helyet kapott a Vízellátási és Csatornázási Osztály és a Hidraulikai Laboratórium is. Az említett osztály Ollós Géza vezetésével hamarosan önálló tanszékké fejlődött. 1972. január 1. Az OVH elnökének utasítása alapján Vác székhellyel megkezdte működését a frissen alapított Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat (DMRW). Ezzel egyidejűleg megszüntették a Dunakanyari Vízművek Vállalatot.
