Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1945-1946 1945. A 6700/1945.FM. rendelet kimondta: a természetes vizekhez fűződő halászati jogot elsősorban a hivatásos halászok által alakított szövetkezetek útján kell hasznosítani. A rendelet hatására alakult meg mintegy harminc halászati bérló'szövetkezet. 1 946. február 8. A 44810/1945-SZ. FM rendelet az 1945-ben kényszerűségből létrehozott Árvédelmi Bizottságokat megszűntette. Az ár- és belvízvédelmi feladatokat ismét a kultúrmérnöki és folyammérnöki hivatalok, illetve a társulatok látták el. március 30. Az 1945. augusztus 7-i magyar-szovjet gazdasági megállapodás alapján Budapest székhellyel megalakult a Magyar-Szovjet Hajózási Rt. (a MESZHART), amely azután 1955. január 1-én MAHART néven magyar vállalattá alakult. április 1. Megkezdte önálló működését a Budapest Székesfőváros Csatornázási Művek. Feladata a csatornázási és szennyvíztisztítási munkákon kívül az árkok és patakok karbantartása, az ár- és belvízrendezés teendőinek ellátása, továbbá a nyilvános illemhelyek üzemeltetése volt. augusztus 1. Az infláció megszüntetéseként bevezették az új forintot. október 8. Siófokon tartott beszédében Tildy Zoltán köztársasági elnök hangsúlyozta a Duna-Tisza-csatorna megépítésének szükségességét. Ennek hatására - az addig vontatottan haladó - tervezési munkát meggyorsították, és elkészült a kivitelezésre elfogadott általános ten', amely 1947-ben nyomtatásban is megjelent. november 9. A Csongrád-Kecskeméti Ármentesítő és Vízrendezési Társulat érdekterületén belül új társulat alakult az alpári nyárigát megépítésére, amellyel az alpári és tiszaújfalui lakosok kívánták ártérbe eső földjeiket megvédeni a nyári árvizek elöntéseitől. 1 946. november Megkezdték a siófoki vízleeresztő zsilip építési munkálatait. ezzel egy újabb feladat került ki az FM Vízügyi Műszaki Főosztályának felügyelete alól, amit tovább bonyolított az FM égisze alatti Vízierőügyi Flivatal megszervezése. A háború befejeződéséig lényegében már nem változott semmi. A fentiek alapján vegyük sorra, kik is vezették Kvas- say Jenőtől kezdve egészen az államosításig az állami vízügyi műszaki szolgálatot: 1890-1918. Kvassay Jenő (Országos Vízépítési Igazgatóság) 1919. Bogdánfy Ödön (Földművelésügyi Népbiztosság vízgazdasági osztálya) 1920— 1921. Dános Miklós (Országos Vízépítési Igazgatóság) 1921- 1924. Répássy Miklós (Országos Vízépítési Igazgatóság) 1924. Schick Emil (Országos Vízépítési Igazgatóság) 1924-1929. Viczián Ede (Országos Vízépítési Igazgatóság) 1929- 1930. Viczián Ede (Földmívelésügyi Minisztérium XI. főosztály) 1930— 1932. Sajó Elemér (Földmívelésügyi Minisztérium XI. főosztály) 1932-1934. Sajó Elemér (Földmívelésügyi Minisztérium V/B. csoport) 1934-1936. Benedek József (Földmívelésügyi Minisztérium V/B. csoport) 1936-1937. Benedek József (Földmívelésügyi Minisztérium VI/B. főosztály) 1938. Iványi Bertalan (Földmívelésügyi Minisztérium VI/B. főosztály) 1938-1943. Trümmer Árpád (Földmívelésügyi Minisztérium VI/B. főosztály) 1943-1945. Bauer Sándor (Földmívelésügyi Minisztérium VIII/B. főosztály) 1945. Molnár Endre (Ideiglenes Kormány, Földművelésügyi Minisztérium) 1945-1948. Hallóssy Ferenc (Földművelésügyi Minisztérium VI/B. főosztály) Hallóssy Ferenc, a vízügyi szolgálat háború utáni főnöke Benedek József, vízépítési műtárgyak tervezője
