Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1946-1947 A siófoki vasúti és közúti híd 1 947. évi újjáépítése CSILLAG József festménye Az 1 944-ben felrobbantott siófoki zsilip helyett 1 946 júniusában ideiglenesen elzárták a Sió medret. A Lánchíd újjáépítései A Lánchíd szerkezete a századforduló utáni megnövekedett forgalomra már kevéssé volt alkalmas. Megerősítése már 1873-ban felmerült, de ekkor még elodázták az átépítést. Az 1914-1915 közötti munkák során kicserélték a híd teljes acélszerkezetét, s meg is növelték az egyes teherbíró szerkezetek méreteit, valamint merevítő tartókat és szélrácsot építettek be. A mederpillérek tetejébe a korábbi láncnyergek helyett csak függőleges erő átadására képes acélsarukat építettek. A megnövekedett láncerő feszítésére a lánckamrát is ki kellett bővíteni, ekkor mindkét oldalon 5-5 ezer m3-es betontömbbel erősítették meg a lehorgonyzást. (Ezt az átépítést is megzavarta egy baleset, amikor a Margitsziget egyik csónakháza elszabadult és nekisodródott a budai nyílás állványhídjának. Ekkor az itt előkészített lánclemezek a Dunába estek, s csak egy részüket sikerült megtalálni.) A híd átépítését Kherndl Antal vizsgálatai és statikai számításai alapján Beke József és Gál- lik István tervezte. A második világháborúban Budapest ostromakor a körülzárt német csapatok a főváros összes hídját felrobbantották, utolsóként 1945. január 18-án az Erzsé- bet-hidat és a Lánchidat. A híd újjáépítésére 1947-ben országos mozgalom indult, ismét a megnövekedett forgalom igényei szerinti kisebb átalakításokkal. Az 1914-15-ben beépített régi láncok 76 %-át felhasználták. A Sávoly Pál irányította tervezőcsoport munkája nyomán a hidat 1949. november 20-án, azaz a híd századik születésnapján adták át újra a forgalomnak. 1 946. közepe ________________ A Kárpátaljához tartozó sík, mocsarasabb területeken elszaporodó malária leküzdésére Ungvárott területi Malária Állomást, Munkácson és Beregszászon Körzeti Malária Állomást létesítettek. A Műegyetem II. Vízépítéstan Tanszékének vezetésére Szilágyi Gyula professzor kapott megbízást. 1952-ben Szilágyi Gyula utódjának Mosonyi Emil professzort nevezték ki. Megkezdték a vizek hőfokának méréseit a napi táviratozó vízmérce állomásokon. Ennek bevezetését a mezőgazdasági és vízhasználati igények indokolták. A Sió balatoni torkolati műveinek, illetve a Sió tervezett csatornázási műveinek irányítására létrehozták a Sió-Csatornázási Kirendeltséget (SICSAKI), mely 1948-ban szűnt meg. 1947. január ______________________________ A z igen alacsony dunai vízállást kihasználva a Rheuma és Fürdő Kutató Intézet Forráskutató Osztálya az Erzsébet-híd és a Szabad- ság-híd között 27 bemért és 20 látható szökevényforrást észlelt. február 9. Az időjárási események rendszeres megfigyelése óta a legnagyobb hótakaró-vastagságot - 151 cm-t - ezen a napon mérték Kőszeg térségében. február 1 0. Párizsban aláírták a bécsi döntéseket érvénytelenítő békeszerződést Magyarországgal. A magyar félnek - többek között - a Szigetközben át kellett engedni három települést (Dunacsúnyt, Oroszvárt és Horvátfalut) Csehszlovákiának E ténynek utóbb a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer történetében elhíresült C-va- riánssal kapcsolatban volt meghatározó szerepe. március 31. A magyar kormány 1946. évi kezdeményezésére alapozva a jugoszláv külügyminisztérium jugoszláv-magyar vízügyi megbeszéléseket javasolt.
