Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
Lampl Hugó, az Öntözésügyi Hivatal elnöke 1943. szeptemberében átadták a felújított bajai Deák Ferenc zsilipet, amely a rendszeres karbantartás hiányában 1942. decemberére olyan állapotba került, hogy az árvízvédelmi követelményeknek már nem felelt meg. Ezért Lampl Hugó tervei szerint és vezetése mellett elvégezték a szükséges munkákat, átalakításokat 1889-ben végre egy tárca, a Földmívelésügyi Minisztérium felügyelete alá kerültek a folyam- és kultúrmérnöki hivatalok, s az egységes szervezetté válás folyamatát az 1890-ben felállított Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal jelentette. A hivatal nevét a továbbiakban gyakran változtatták, feladatai is gyakran módosultak, de egészen 1929-ig lényegében a hivatal főnöke volt a magyar vízügyi műszaki szolgálat vezetője. (A műszaki szóra azért kell külön hangsúlyt helyezni, mert a hivatal mellett továbbra is működött a minisztérium szervezetén belül egy főosztály, amely a vízi ügyekkel kapcsolatos vízjogi, vízrendőri, személyzeti, stb. adminisztratív feladatokat ellátta.) Az ezt követő időszakban - takarékossági okokra hivatkozva - nem hivatal, hanem a FM keretein belül működő csoportok, főosztályok vezetői voltak a szolgálat első emberei. A rendszerben némi változás állott be az Országos Öntözésügyi Hivatal felállításával, mert Trümmer Árpád, a Tiszántúl öntözési terveinek egyik kidolgozója 1945 1 945. április 1. 48 hazai vízmérce-állomásról újból megindult a napi, távirati vízállásjelentés. április 11. A kitelepített Műegyetem vonatszerelvényét Frantiskovy Lázné és As között légitámadás érte, melynek következtében több mint 30 személy vesztette életét, többek között Szí ly József vízépítési-, és Nem esdy József út-, vasútépítési professzor. Az elhunytak a csehországi Hazlov (akkor Hasslau), illetve As (akkor Asch) temetőjében nyugszanak. április 1 2. Magyarország területén megszűntek a harcok, az ország számára befejeződött a háború. május 1 8. Vass Zoltán budapesti főpolgármester rendeletet adott ki, amelynek értelmében a csatornázási és árvízvédelmi ügyek intézése céljából a Székesfővárosi Csatornázási Műveket önálló intézménnyé kell átszervezni. június 1. A Magyar Rádió megindította a napi vízállásjelentések sugárzását. július 1 . A vízrajzi szolgálat ismét megjelentette a napi vízjárási térképet. július 1 9. Az FM 41150. sz. rendeletével (a háborús események miatt egyelőre nem működőképes) vízi társulatok önkormányzatát felfüggesztette, és miniszteri megbízottakat nevezett ki ügyeik ideiglenes igazgatására. október 7. Budapesten átadták a forgalomnak a Boráros téri pontonhidat, amelyet a felrobbantott Horthy Miklós-híd alatt 100 m-rel építettek fel. A hidat a téli jégzajlás megindulásáig használták. november A budapesti Erzsébet-híd roncsai felett, a Döbrentei térnél pontonokból álló hajóhidat épített a szovjet hadsereg. Molnár Endre mérnök, a debreceni Ideiglenes Kormány mellett a vízügyi szolgálat vezetője
