Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
Ember és természet (Glatz Ferenc)
793-1054 793. ősze Nagy Károly frank király, a kora középkori Európa legnagyobb uralkoáója a Duna és a Rajna mesterséges összekötését tervezte, s ennek első kísérleteként megépíttette a róla elnevezett Károly-csatornát, a ..Fossa Caroliná "t. 895-900. A magyar törzsek megszállták a Kárpát-medence jelentős részét. 955. I. Ottó német király győzelmet aratott az augsburgi (lech mezei) csatában a kalandozó magyarok felett. 1000. december 25. vagy 1001. január 1. I. (Szent) Istvánt Magyarország királyává koronázták. 1015. Az első magyarországi fürdőre vonatkozó utalást Szent István királynak a pécsváradi bencés apátságot megalapító oklevelében találjuk, amelyben a birtokadományozás feltételeként előírja egy fürdő létesítését megfelelő számú fürdőszolga alkalmazásával. 1043. A krónikák szerint Aba Sámuel király, amikor csapatait III. Henrik német-római császár a babóti gyepűkapunál megtámadta, a soproniak segítségével az egész környéket elárasztana a Rábca vizével. 1052. július III. Henrik császár serege szárazföldön és a Duna felől is megtámadta Pozsony várát. Hajóit egy Zothmund (az irodalomban Búvár Kund) nevű búvár a víz alatt meglékelte és elsüllyesztette. 1054. Lietbert cambrai-i püspök - a Szentföldre igyekezve - 3000 zarándok élén Pozsonytól Szendrőig a Duna mentén haladva jutott el a bolgárok földjére. Krónikása megjegyezte, hogy a Dunát galériaerdők kísérték, megművelt földeket nem láttak, de imitt- amott félig földbe vájt kunyhók tűntek szemükbe. A honfoglaló magyarság és a vizek A vándorló magyarság az 5-7. században az Ural hegységtől délnyugatra eső sík területen élt, és ún. „félnomád” életmódot folytatott: Megélhetésük alapja a legeltető állattenyésztés volt, de a sztyeppék kevésbé száraz, ligetes erdőkkel és bővizű folyókkal szabdalt vidékén a halászat is főfoglalkozásaik közé tartozott. Tavasszal a folyók felső szakaszára húzódtak, a nyarat legeltetéssel és részben földműveléssel töltötték, majd ősszel visszatértek a téli szállásra. Télen a folyótorkolatok közelében halásztak és kereskedtek. Ebben a tágan vett földrajzi övezetben mindig találtak elég friss takarmányt állataik számára és nem kellett egy éven belül túl nagy területeket bejárniuk ahhoz, hogy állataik elegendő friss takarmányhoz jussanak. Mivel nem voltak rászorulva arra, hogy egész évben vándoroljanak, a népesség jelentős része földműveléssel is foglalkozott. Főleg kölest, búzát és árpát termesztettek. A gabonát, az élőállatot, a bőröket és prémeket a főként folyók mentén fekvő kereskedelmi központokban tudták értékesíteni. Valamikor ebben az időszakban a magyar törzsek csatlakoztak a kazár nép által alapított birodalomhoz, amely a Kaukázus északi peremvidékei és a Krím félA Kárpát-medence vízrajzi és domborzati térképe a nagy vízszabályozások előtt
