Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
A Sió emésztőképessége 1863-tól napjainkig kb. a 10-szeresére növekedett. A Balaton érdekében hozott korlátozás, amely kitiltotta a motoros magánhajókat a tó vizéről, a Duna és a Balaton víziútjának forgalmáról szőtt egykori elképzeléseket is ellehetetlenítette. Ma a Sió-csatornát évente legfeljebb 10-15 hajó használja. A tó vízállásának szabályozása viszont zavartalanul működik, s fontos szerepe van a Balaton vízháztartásának alakításában. SAVASYTVI* KIT Balaton Kiiirdrn A balatonfüredi „Savanyúvíz-kút" (a mai Kossuth forrás) 1860-ban A hírhedt „Potamogeton perfoliatus" A balatoni hínár tömeges megjelenése az 1 890-es évek elején társadalmi üggyé vált Keszthelyen. A Balaton elhínárosodá- sában nagy szerepet játszó vízinövény egyik első ábrázolása BorbáS Vince „A Balaton flórája" című munkájában látott napvilágot, amely kötet a „Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" sorozatban, 1 900-ban jelent meg Berda József a füredi szénsavas vízről Mintha Füred oldottabb bora folydogálna titkos földi ereken által- olyan az ízed. Savanyú víz vagy bár, de majdnem gyenge borízű ital: ideg- és gyomorgyógyító! Ő, jókedvet adó forrás! ne száradj ki soha s légy időtlen időkig szomjúságot csillapító vigaszunk! Balatoni halászat Az új halászati törvény alapján, az FM Országos Halászati Felügyelőség támogatásával, ól 6 négyzetkilométernyi területen az országban elsőként - 1890-ben - megalakult a Balatoni Halászati Társulat A fürdővendég napi programja Balatonfüreden Reggel 6-tól 8-ig a javallt ásványvíz-, tej- vagy savókúra séta közben zene mellett tartatik; 8-zól 9-ig a reggeli alatt elegendő mulatságot nyújt a társalgás a kávé- csarnok és a sétatér lombos fái alatt; a reggeli után az 1890 1 890. augusztus 23. Megtartották az első szakszerű és hivatalos női úszóversenyt a budapesti Duna-szakaszon épített Beitser-féle Nemzeti Uszoda „kosarában”. szeptember 1 5. Gr. Szapáry Gyula magyar, és Gruics szerb miniszterelnök jelenlétében a Grében szikla alsó végének robbantásával ünnepélyesen megkezdődött az al-dunai Vaskapu-szabályozás. 1890. ősze Lezajlott Magyarországos az első kifejezetten vízvezetéki járvány Pécsett. A Tettye-forrás felett az egyik ház ásott illemhelyéből szivárgott a tífusz fertőzés a kőboltozatos vízvezetékbe. december 31. * Hallóssy Ferenc (Budapest) folyammérnök. A 20-as években a Csepeli Vámmentes Kikötő és Gabonatároló építési munkáiban működött. 1929-től az FM munkatársa, 1945-1948 között Vízügyi Műszaki Főosztályának főnöke, a vízügyi szolgálat vezetője, (t Budapest, 1970. január 17.) 1890. Megjelent Than Károly (1834-1908) Az ásványvizek chemiai kcmstitutiájáról és összehasonlításáról című könyve. Than elemezte a harkányi (1869), a margitszigeti (1875), a városligeti (1880) és a szliácsi (1885) hévizek, illetve artézi vizek kémiai összetételét. Az ásványvizek vegyi összetételének kimutatására az egyes alkotókat ionokban adta meg, az egyenérték százalékból pedig a víz jellegére következtetett. A földmívelésügyi miniszter 16570. sz. rendeletével felállította a Morvaszabályozási Kirendeltséget, amelynek első feladatául a folyón végzendő vízmunkálatokhoz szükséges adatok összegyűjtését szabta. Hőgyes Endre (1847-1906) professzor vezetésével - két évvel a párizsi hasonló intézmény megalakulása után - létrehozták a budapesti Pasteur Intézetet, amely komoly szerepet játszott a hazai vizek bakteriológiai szennyezettségének kivizsgálásában. Az első balatoni rajzoló vízmércét a keszthelyi Hencz Antal mérnök szerelte fel, s őt követte Cholnoky Jenő, aki 1894-ben Keszthelyen és Kenésén állított fel óraművel ellátott rajzoló vízmércét. A műszerek a vízállás és a vízszintingadozás rögzítését szolgálták.
