Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1870-1871 1870. Budapesten a Deák Ferenc téren felállítják az első - Jennings- rendszerű - nyilvános illemhelyet. Az illemhely fedetlen, kör alakú, ajtó nélküli, de védfallal eltakart bejáratú építmény volt, amelynek közepén állt a sugárirányban osztott, hat állóhelyes szifonos medence. 1871. május 4. -1872.április30. A Duna vízének és lebegtetett hordalékának vizsgálatát Preysz Mór után tanítványa, Balló Mátyás kémikus folytatta. A gyűjtött anyag vegyi összetételére vonatkozó vizsgálatokat elsőnek Balló végezte el, aki az Akadémia folyóiratában (1873-ban) megjelent tanulmányában többek között megállapította, hogy a folyam vizében oldott anyagok mennyisége fordítottan arányos a vízállással. június 10. ___ M egjelent a vízszabályozó társulatok szervezetével is foglalkozó 1871:XXXIX. törvénycikk. A jogszabály 23. szakasza először próbálta szabályozni az ármentesítések következtében jelentkező belvíz-elhárítási feladatokat. A törvény ugyanakkor a társulatok megalakításának elősegítésére a szabályozást tervek elkészítését előleggel is támogathatta. Ezt a lehetőséget később a vízjogi törvény eltörölte. Ugyanezen napon megjelent a gátrendőrségről szóló 1871 :XL. törvénycikk, amely többek között átfogó módon rendelkezett a gátőrök alkalmazásáról, árvédelmi tartalékalap létesítéséről és a gátvédelmi szabályok kidolgozásáról és az árvizek elleni védekezés további kérdéseiről. szeptember Az alacsony dunai vízállást kihasználva megkezdték a Soroksári Duna-ág elzárására szolgáló Gubacsi-gát építését. Még ugyanebben az évben Reitter Ferenc tervei alapján, Bodoky Lajos irányításával kiépültek a rakpartok Pesten a Margit-hídtól a Rudas-fürdőig. 1871. Az érdekeltség az 1862-es árvízkatasztrófa után mozgalmat indított az ármentesítés megkezdésére, de csak ebben az évben tudták megalakítani - 6 820 km2 érdekeltségi területtel - a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulatot. A társulat már a következő évben megkezdte a munkát, amellyel 53 km-re, egészen Dunapatajig meghosszabbították árvédelmi töltésüket. Reitter Ferenc pesti hajózható csatorna elképzelésének helyszínrajzi vázlata „A főváros mérnöke" Reitter Ferenc (1813-1874), vízmérnök, az MTA levelező tagja. Mérnöki tanulmányait a pesti Institutum Geometricumon végezte 1833-ban. Ezt követően állami szolgálatba lépett, és a Tisza-Maros folyók vízrajzi felvételénél működött közre. Az önkényuralom idején a helytartóság műszaki igazgatóságára került, s városépítészeti feladatokkal foglalkozott. Legjelentősebb munkája a budapesti Duna-szakasz szabályozása során kiépült rakpart tervezése és megalkotása volt. A fejlődő főváros igényeinek kielégítésére felállított Fővárosi Közmunkák Tanácsa első vezetőjeként jelentős része volt a budai vár, a Nagykörút és a Sugár út (a mai Andrássy út) esztétikus kialakításában. Főbb munkái a vízépítészet és a városépítészet rokonterületével foglalkoznak, így a Duna-szabályozás Buda és Pest között..., 1865., valamint a két évvel később meg- jelent ApestiDuna-csatorna...,1867. című akadémiai székfoglaló tanulmánya is. Ez utóbbi terve a soroksári Duna-ághoz csatlakoztatta volna a mai nagykörút helyén kialakítandó hajózható csatornát. A PESTI DUNA-CSATORNA finttiMu turunts I TElí f> fúIIOlílliL « *»<**•< áltfitíáH REITTER f EREWCZ. jillPÁ- • ;^ay#r, Hit. Reitter tervét, mint székfoglaló előadást a Tudományos Akadémián is ismertette, majd könyv alakban is megjelentette