Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1865-1866 Életkép egy alföldi kútnál a 1 9. század második felében nyarán érkezett a városba, s hamarosan a Hortobágyon találjuk őt és a kíséretében lévő városi tanácsnokokat, akik jelentésükben arról számolnak be, hogy az abbé már 39, kútásásra érdemes helyet jelölt ki. Debrecen városa azonban nehéz helyzetben volt. Richard abbé borsos számláját még ki tudta egyenlíteni, de az összes kút kiásatására már nem volt pénze. így azután 1862. júliusában mindössze egynek az elkészítésére utaltak ki előleget. A cívis város gazdái nem csalatkoztak várakozásaikban. A még júliusban, több mint 7 méter mélyen kiásott kútból bőséges hidegvíz fakadt. A siker felvillanyozta az építtetőket, s nemsokára újabb kút ásásához fogtak hozzá, amely a Francia-lapos vidékén mind a mai napig létezik, s amelyet a nép Francia-kút- nak nevezett el. Tönkrement zsilipek Az 1865-ös tiszai árvíz tönkretette a Felső Szabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat halászi és tiszaberceli fazsilipjét. Az utólagos vizsgálatok kiderítették, hogy a gyenge méretekben épített műtárgyak az álló zsiliptest alatti kiüregelődés következtében törtek el. Az eset akkoriban azért keltett nagy feltűnést, mert a Tisza mentén több műtárgy is hasonló elvek alapján épült. A Társulat a tönkrement zsilipek helyett 1865-1866 között Tiszabercelen egy betonlapra fektetett és kockakövekből épített zsilipet állított. Széchenyi-emlékmű az „első kapavágás" helyén Lévai Sándor egri püspök 1865. szeptember 28-án az Alsószabolcsi Tiszaszabályozó Társulat elnöke, gr. Széchenyi István emlékére a Tisza-szabályozás első kapavágásának színhelyén, a tiszadobi töltés oldalában emlékoszlopot avatott fel Német eredmények Max Pettenkoffer (1818-190!) a kolera- és tífuszjárványok terjedéséreI kapcsolatban felhívta a figyelmet a talaj - víz - levegő higiénikus állapotának fontosságára. A járványok megelőzésének egyik meghatározó tényezőjét a tiszta ivóvízben látta. Gotthilf Hages német mérnök Berlinben közreadta tízkötetes munkáját. „A vízépítés művészetének kézi- könyvé"-t. amely nemcsak Nyugat-Európában. hanem a hazai mérnöki körökben is a vízépítés egész területére vonatkozó útmutatásul szolgált. 1865. tele A Tisza árvize a Bodrogköz gátjait áttörve Cigándtól Vissig vízzel borította a földeket. 1865. Megjelent Pesten az első magyar nyelvű bányászati szakmunka, Zsigmondy Vilmos (1821-1888): Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra. Kutatás, fúrás, s az artézi kutak címmel. Zsigmondy könyve az első magyar nyelvű bányászati szakmunka, amely az artézi kutakkal - Derczeni Dercsényi János 1836-ban megjelent tanulmánya (Azartézi kutakról, bonunkra alkalmaztatva) óta- behatóan foglalkozott Magyarországon. Megkezdte a Duna-víz hőmérsékletére vonatkozó első folyamatos méréseket Greguss Gyula fizikus, aki a több mint egy esztendőn (17 hónapon) át tartó mérések eredményeit az akadémia folyóiratában adta közre 1866-ban. Az időjárási események rendszeres megfigyelése óta a legalacsonyabb évi csapadékösszeget ebben az esztendőben mérték Eger térségében, mindössze 235 mm-t. 1 866. február 26. Majláth György kancellár és br. Sennyey Pál helytartósági elnök jóváhagyásával Örményi Józsefet nevezték ki a Tisza-szabályozás kormánybiztosává. június-július Pesten kolerajárvány pusztított. Több mint ezer áldozatot szedett. A járvány oka az ivóvíz-kutakat szennyező magas talajvíz volt, ennek hatására a város vezetősége elrendelte az ivóvízhálózat kiépítését. július 24. A Helytartótanács rendeletileg kimondta, hogy a Balaton vízállásának szabályozása kérdésében a siófoki vízmérce „0” pontja tekintendő a minimális értéknek. A korábbi évek országos szárazságának következtében ugyanis a tó vízszintje igen alacsony volt, ezért a tóparti birtokosok nem engedték kinyitni a zsilipet. A Sió medre ennek következtében szinte teljesen kiszáradt, ami a sióberki érdekeltek tiltakozását váltotta ki. A szabályozás királyi biztosává br. Fiáth Ferenc veszprémi főispánt nevezték ki.
