Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

Bevezetés

13. A VÍZRAJZI OSZTÁLY FOLYAMI MÉRÉSEINEK MŰSZEREI ÉS MÓDSZEREI 1898-ig a Tiszán, valamint csekély részben a Dunán és a 9 mellékfolyón végzett vízhozammérések együttes száma ezerre növekedett. A nagyarányú munkálatok folyamán alakította ki HAJÓS Sámuel a Vízrajzi Osztálynak a külföldön általánosan elterjedt berendezésektől sokban eltérő HAJÓS Sámuel saját műszerfelszerelését,és a „minden ízében teljesen kész s több évi gyakorlat által igazolt egészen eredeti és gyakorlatias módszerét".

115 a) A Hajós-szárny Lássuk mindenekelőtt magát a sebességmérő szárnyat. A kezdetben használt — zömmel Amslerés Harlacher-féle műszerek — sok panaszra adtak okot. A szárnyak mozgó alkatrészei közötti iszaplerakódás ,,a Tiszában mérés közben már alig 1 óra alatt annyira halad, — olvassuk az 1888.