Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

Bevezetés

szabályozni akar, akkor szükséges, hogy azt a folyót a maga teljességében megismerje. Mivel a Duna lefolyása szüntelenül változik, az előre kidolgozott szabályozási terv néhány esztendő múlva már nem fog ráilleni. A szabályozás célja pedig a változtatás elérése a környéken élők javára. De ennek a változásnak törvényeit csak a mérések útján lehet elsajátítani, s csak a mérések adnak választ arra, vajon a folyó változásai a lakosok javára vagy kárára történtek. Ha csak a káros, haszon nélküli Duna menti szabályozási munkákat sikerül megakadályozni, már hasznos volt a mérések pontos elvégzése. Mindezek után a még hátralevő vízsebességmérésekkel kapcsolatban, — nyíltan szembefordulva RAUCHMÜLLER-rel, aki elegendőnek tartotta volna, ha a vízhozamot felszíni sebességmérés és hidraulikai számítás segítségével határoznák meg, amint az az ausztriai szakaszon történt — szinte tanító hangot vett fel: ,,A sebességmérések által lehet egyedöl a le folyó víz mennyiségét megtudni, mivel itten nem elegendő a víz lejtőségét [esését] és keresztvágását [keresztszelvényét] tudni, mert a víz az árok [meder] különbféle részeiben, és annak majd minden mélységeiben más és más sebeségel foly, szükséges tehát ezt egyenként felmérve számolni, és így az egészet kiszámítani, . . . egyébb eránt az is igaz, hogy az efféle mérésekből sokkal többet tanulhatni, mint sem első tekéntettel gondoljuk . . ." Végül utal HUSZÁR a szeptemberben elmaradt műszerbemutatóra: ,, . . . a Duna mappáció revíziójára . . . Nagyságos Direktor úrral [EKLÉR József, az Országos Építési Főigazgatóság helyettes vezetője] Mohátsra indultunk, hogy ot egyszersmind az új sebesség mérő alkalmazását megmutassam, de az ezen próbához szükséges csónak, kötelek és vasmatskák ottan nem találtatván, ennek is abba kellett maradni." HUSZÁR-t felettesei állandóan sürgették a felvételi munkák mielőbbi befejezése érdekében, ő pedig — a nagyobb mérési pontosság miatt lassabban haladó — mérnökeit a határidők tartása miatt erősen dolgoztatta. A felvételi munka alaposságából HUSZÁR nem engedett, a felvételek elhúzódásáért pedig az Építési Főigazgatóság vezetői nehezteltek meg a nyakas magyarra. HUSZÁR végül alul maradt a RAUCHMÜLLER-rel folytatott küzdelemben. Nem sokkal később régi állomáshelyére, Nagyváradra helyezték vissza, és 1829. április 14-én VÁSÁRHELYI Pál kapott megbízást a dunai munkálatok további vezetésére. Az idő mégis elégtételt adott HUSZÁR-nak. A főigazgatóság ugyanis elkészíttette a bécsi Voigtlander céggel a megjavított mintájú sebességmérő szárnyat. KECZKÉS Károly 1831. április 28-án jelentette, hogy a HUSZÁR Mátyás által tervezett hidrometrikus szárnyat megvizsgálta, kipróbálta, és igen jónak találta.

34