Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
6. Fehér Ferenc: Sík vidéki vízrendezés
Beszivárgás, mm Párolgás, mm A beszivárgás és a párolgás különbsége, mm —i—■—r~ ~i------1------1------1-----1 i ♦ 30 *20 .10 0 -10 -20 -30 -40 6-12. ábra. Az egyensúlyi szint csökkentése érdekében szükséges beavatkozás során elvezetendő víztömeg 1 eredeti beszivárgási görbe; 2 párolgási görbe; 3 talajvízháztartási jelleggörbe; 4 korrigált beszivárgási görbe; 5 elvezetendő víztömeg; 6 süllyesztendő egyensúlyi szint tételezni. Ez általában nem a felszíni beszivárgásból, hanem vízszintes irányú áramlásból származik, és valamilyen mesterséges hatás létét mutatja. Ebben az esetben az egyensúlyi szint visszaállításához szintén mesterséges beavatkozásra (megcsapolásra) van szükség. Hatását a 6-11. ábra személlteti. Előfordulhat az az eset is, hogy az egyensúlyi szint a terület használata szempontjából nem kívánatos felszínközeli mélységben alakul ki. Ha ilyenkor az egyensúlyi talajvízszintet csökkenteni kívánjuk, mindig mesterséges beavatkozásra, megcsapolásra van szükség (6-12. ábra). A talajvízháztartási jelleggörbe segítségével mindkét esetben az éves vízfölösleg (azaz az elvezetendő vízmennyiség) is meghatározható. 6.1.2.3. A vízszintes vízforgalom vizsgálata A vízszintes vízforgalom vizsgálatakor a függőleges elemeket (beszivárgás, párolgás) hanyagoljuk el, és csak a vízháztartási egyenlet vízszintes tagjaival foglalkozunk. Ezek pedig — egy adott talajteret tekintve — a talajtérbe való beszivárgás és az onnan való elszivárgás, tehát lényegében a talajvíz vízszintes irányú áramlása. A talajvíz vízszintes mozgása potenciálkülönbség hatására jön létre. Ez azt jelenti, hogy a víz a nagyobb potenciálú (magasabb vízszintű) területről a kisebb potenciálú (alacsonyabb vízszintű) területek felé áramlik (természetesen a vízszinteket abszolút vagy tengerszint feletti magasságban kell megadni). A vízszintes vízmozgás vizsgálatához a talajvízszint áramlási irányának és áramlási sebességének meghatározására van szükség. Ezt legegyszerűbben a talajvízszint abszolút magasságban kifejezett értékéből lehet meghatározni. Számos esetben (folyók, csatornák, tározók mellett) olyan talajvízmozgás alakul ki, amely elméletileg legjobban a síkáramlással közelíthető meg. (A mozgásirányra merőleges egymás melletti síkokban azonos hidraulikai körülmények vannak, tehát a szivárgási jellemzők is azonosak, így elegendő a síkbeli vizsgálat.) Ebben az esetben a szivárgási irány a körülményekből adódik, a vízszintek, ill. a szivárgási sebes155
