Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)

6. Fehér Ferenc: Sík vidéki vízrendezés

6-13. ábra.

Talajvíz jellemzők meghatározása észlelőkútsor segítségével

LKVa vízfolyás legkisebb vízszintje; KÖ Va vízfolyás közepes vizszintje; LNV a vízfolyás legnagyobb vízszintje; l a terepszint; 2 a vízzáró réteghatár; 3 az átlagos talajvízszint; 4 az árvédelmi töltés; 5 duzzasztott talajvízszint; 6 leszívott talajvízszint; AH a talajvízmozgást létrehozó nyomásérték; K a talaj vízáteresztő képessége; D a vízzáró réteg mélysége a talajvízszint alatt

ségek alakulása pedig talajvízszint-észlelő kútsor segítségével határozható meg (6-13. ábra).

Összetettebb esetekben, nagyobb térségben, ahol sok talajvízszint-észlelő kút adata áll rendelkezésre, a potenciális síkmozgás elméletének felhasználásával határozhatók meg a szivárgás jellemzői.

A talajvíz áramlási irányának meghatározásakor, az észlelőkutakban mért vízszinteket abszolút magasságra átszámítva, meg kell határozni a potenciálértékeket. Ezután a potenciálvonalak, majd ezekre merőlegesen az áramvonalak megszerkesztésére kerüljön sor. Mindkét esetben azonos különbségekkel (intervallumokkal) célszerű dolgozni. Példaképpen a Fehértó—Majsa kísérleti belvízöblözet területére szerkesztett áramképet mutatjuk be a 6-14. ábrán.

Az egyenlő intervallumú áramkép lehetőséget ad a szivárgó vízhozam gyors meghatározására. Egy adott szelvényen beáramló vízhozam a következő összefüggéssel határozható meg:

Q = nAhKD, (6-1)

ahol Q a beszivárgó vízhozam, m3/d; n a beáramlási felületen az intervallumok száma; KD a transzmisszivitás (vízáteresztő képesség X rétegvastagság), m2/d; Ah a vízszintkülönbség, m.

A vízszintes vízforgalmi vizsgálatokra általában az áteresztő fedőrétegű területeken van szükség, ahol viszonylag nagyobb szivárgási sebességek alakulhatnak ki, és így a vízhozam is jelentős lehet. Kötött fedőrétegű területeken a vízszintes vízforgalom vizsgálatának csak azokban a speciális esetekben van jelentősége, amikor valamilyen mesterséges eredetű hatás jelentős vízszintes irányú vízmozgást okoz. A vizsgálatokat folyók közvetlen közelében (különös tekintettel az árvizek hatására), magas üzemi vízszintű tározók és csatornák mentén feltétlenül el kell végezni. Jelentős oldalirányú táplálással lehet számolni halastavak vagy kiterjedt rizstelepek esetén is.

156