Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)

5. Dr. Horváth Jenő: A mező- és erdőgazdasági vízrendezés tervezésének agronómiai feladatai

5.3.2.2.

A földhasznosítás tervezése lejtős területen

A lejtős területek földhasznosításának tervezésekor az 5.3.1.2. szakaszban tárgyalt általános szempontokon kívül a talajvédelem és domborzat szabta korlátokat is figyelembe kell venni.

Lejtős területek esetén a művelési ágak meghatározásának talajvédelmi szempontból különleges jelentősége van. Ugyanis, ha egy terület erdő- vagy gyepművelési ágba kerül, talajvédelme ezáltal megoldódik, míg a szántó, de különösen az ültetvények területe fokozott eróziós veszélynek van kitéve.

Lejtős területen a terepfelszín változatossága, valamint az ezzel összefüggő egyéb körülmények lényegesen korlátozzák a terület hasznosítását és az egyes művelési ágak területi elhelyezkedését. E körülmények közül fontosabbak:

— az erózió statikus állapota,

— az erózió dinamizmusa,

— a lejtő technikai művelhetősége és a

— a termeszthető növények választéka.

Mindezen korlátozó tényezők miatt, a lejtős területek művelési ágainak megválasztásakor, a következő általános szabályokat kell figyelembe venni:

— valamennyi művelési ág úgy helyezkedjék el, hogy az erózió elleni védelmet a leggazdaságosabban lehessen megoldani;

— feleljenek meg a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági művelés és talajhasználat igényeinek.

Hegy- és dombvidéken a szántó és erdő kiterjedését eleve meghatározottnak kell tekinteni, mert legfeljebb annyi szántó alakítható ki, amennyi ilyen célra egyáltalán alkalmas, és legalább annyi erdőterület, mint amennyi feltétlenül szükséges.

Átlagos körülmények között, és ha egyéb kizáró ok nincs, a különböző művelési ágak a következő lejtésviszonyok között tervezhetők:

— A szántóterületek megengedhető lejtése, a jelenleg alkalmazott technika és technológiák mellett, 17%. Nem alkalmas szántónak (a lejtő meredekségtől függetlenül) az; olyan terület, amelynek felszíne túlságosan gyűrött, elleneséses szakaszokkal tarkított, mert ez lehetetlenné teszi a vízszintes vagy közelítően vízszintes művelést. Továbbá olyan terület sem, amelyet meg nem szüntethető tereptárgyak szabdalnak fel úgy, hogy vízszintes művelés esetén a művelési hosszúság túlságosan lerövidül.

— A nagyüzemi gyümölcsös és szőlő megengedhető lejtését az alkalmazandó gépek paraméterei, a technológiák, a kellő talajvédelem lehetőségei, valamint a gazdaságosság határozzák meg.

Ma már olyan gépek is vannak, amelyek 25...30%-os lejtőn is biztonságosan dolgoznak. Nem kritérium a nagyüzemi gyümölcsösökben és szőlőterületeken a sorok kizárólag vízszintes irányú kialakítása, ugyanis megfelelő eljárásokkal — gyeptakaró alkalmazásával — a kellő talajvédelem gyakran lejtőirányú művelés esetén is megoldható. A leírtakból következik, hogy nem határozható meg egyértelműen a tele125