Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)
II. Az esőztető öntözés gépei és szerelvényei
A különböző feladatnak megfelelően az alaptípusok készülnek még a) kívülről nem állítható jelzőmutatóval (a legnagyobb nyomás állandó jelzésére) b) kívülről állítható vörös színű jelzőmutatóval c) maximum mutatóval (kívülről nem állítható, az üzemeltetés közben előforduló legnagyobb nyomás megállapítására. Nagyobb esőztetőtelepeknél, esőz- tetőfürtöknél az üzem ellenőrzésének és kiértékelésének lehetővé tételére kördiagrammos vagy lefutószalagos regisztráló nyomásmérőt szerelhetünk fel. A kördiagrammos műszer 0 — 4, 0-6, 0-10,' 0-16, 0-25, 0-40, 0—63, 0—100, 0—160 att. nyomás határokra készül. A szokásos egyszerű Bourdoncső helyett, spirális tombak- csőrugóval készül, amely azonos nyomásnál a műszermutató nagyobb kitérését eredményezi. A regisztráló papírtárcsát óraszerkezet, vagy szinkronmotoros óramű forgatja. A tárcsa 24 óra alatt végez egy teljes fordulatot. A csatlakozás alsó vagy hátsó M 20x1,5 mm csőcsonk. A lefutószalagos nyomásmérő 0 — 2,5, 0 — 4, 0—6, 0—10, 0—16, 0—25, 0—40 és 0—63 att.-s méréshatárokkal készül. A szalagtovábbító vagy rugós óramű, vagy szinkronmotoros óramű. (220 V, 50 Hz). Csatlakozása M 20x1,5 mm. A vízszintes tengelyű szivattyúk üzemét jelentősen befolyásolja a szivattyú szívóoldali terhelése. Ennek ellenőrzésére vákuummétereket kell beépítenünk. A vákuumméterek 0—760 Hg mm méréshatárra 0 100 és 0 150 mm-s házzal alsó, vagy hátsó, M 20x1,5-ös csőcsatlakozással készülnek. Vízmennyiségmérés. Az öntözéssel kapcsolatos vízmennyiségmérés feladata a következő: a) vízmennyiségmérés adatai alapján állapítható meg a kiöntözött víz m3-re eső egységköltsége, b) a vízmennyiségméréssel állapítható meg az egyes öntözőgazdaságok által felhasznált öntözővízmennyiség, tehát alapadatot ad a szolgáltatott víz költségeinek gazdaságokra történő szétosztására, 80. ábra. Nyomásmérők méretjelölése 158
