Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)
II. Az esőztető öntözés gépei és szerelvényei
10. Mérés, jelzés, automatizálás, hírközlés Az esőztetőberendezések és telepek szivattyúk, szórófejek stb. megfelelő üzemét csakis úgy tudjuk ellenőrizni, ha a berendezéseket és telepeket a szükséges műszerekkel felszereljük. A hazai gyártású műszereket és azok legfontosabb adatait az alábbiakban ismertetjük. Nyomásmérés. A szivattyútelepen, vagy álláson elhelyezett nyomásmérőkkel ellenőrizni tudjuk a szivattyú helyes üzemét, következtetni tudunk a hálózat tervszerinti, vagy helytelen üzemére. A hálózat különbözőpontjain elhelyezettnyomásmérővelellen- őrizhetjük a hálózatban uralkodó nyomásértéket. A szórófej, vagy szórófejcsoport elé helyezett nyomásmérővel ellenőrizhetjük a megfelelő szórófej üzemet és következtetni tudunk a szórófejek vízszállítására. A használható normál nyomásmérők Bourdon-cső elvén működnek. Ezt figyelembe véve a kellő élettartam elérése érdekében a nyomásmérőt úgy válasszuk ki, hogy az üzemben csak a méréshatár felső értékének 50%-ig legyen tartósan terhelve. A nyomásmérők 65, 100, 150 és 340 mm 0-jű házzal készülnek. Az esőszerű öntözésnél az egységes csatlakozási lehetőség érdekében a 65 mm 0-jű műszert nem alkalmazzuk. A 100, 150 és 340 mm 0-jű műszerek belső része por és csepegővíz ellen mentes, üvegre szorított gyűrűvel és gumitömítéssel készülnek. A pontosságuk a skála végértékére vonatkoztatva ±1,5 vagy ±2,5%. A különböző beépítésnek megfelelően van alsó és hátsó csatlakozású mérő. A csatlakozás mérete M 20 X 1,5. A gyártott méréshatárok a következők: 0—0,6, 0—1, 0—1,6, 0 — 2,5, 0 — 4, 0—6, 0-10, 0-16, 0-25, 0-40, 0-63 kg/cm2. Az alaptípusok fő méreteit az 52. táblázat tartalmazza a 80. ábra jelöléseivel. Nyomásmérők adatai 32. táblázat Névleges 1) d d, a 1) i), C | ll legfeljebb 100 130±2,5 100±2,2 118 5,5±0,3 30 60 40 35 90 150 180±2,5 150±2,5 165 5,5 + 0,3 30 65 40 60 j 115 157
