Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
16. Hibbey Albert: Mit vár a vízügy az erdészettől az árvizek megelőzése és a károk mérséklése terén
kaptam meg - néhány a tárgykörre vonatkozó megállapítását. Nagyon világos és tárgyilagos munka. Külön örömömre szolgál, hogy a vízügy-erdészet viszonyát is érinti. A csapadék, domborzat, talaj természetes változását a már fentebb tárgyaltak szerint állandónak veszi. Az emberi beavatkozásokat, úgy ítéli meg, hogy emberi időléptékben zajlanak le és hatásaik megfigyelhetők. A hatások észlelési lehetősége annál kisebb, minél nagyobb a vízgyűjtő terület. Egyes kis vízfolyás vízgyűjtőjén változást okozhat pl. a tarravágás, agrotechnikai változtatás, de változatos felépítésű, nagy vízgyűjtőn, különösen a vízgyűjtő alsó sík részén, tehát Magyarország vízfolyásainak nagy részén is elmosódik a hatásuk. Megállapítja, hogy a természeti tényezők változása 20-3C éven belül nem fogja befolyásolni a nagyvizek kialakulását. A mesterséges beavatkozások része az árvizek szempontjából kedvezőtlen (tölt fejlesztés, új rendezetlen vizek bekapcsolása, stb.) a másik viszont (tárolás, vízvisszatartás) kedvező. A tejesen Magyarország területén elhelyezkedő vízgyűjtőknél kedvezőbb hatással kell számolni, mert a fejlesztési lehetőség elsősorban vízvisszatartásra fog irányulni és a levezető művek kiépítettsége, a töltésezettség közel áll a szükségeshez. A részben külföldi vízgyűjtővel rendelkező vízfolyásoknál mivel határainkon nagy többségben síkvidéki jellegűek, a hegy és dombvidéki, tehát a határon túli beavatkozások a meghatározók. Ezek lehetnek károsak is ott, ahol még sok a feladat. De itt is remélhető, hogy ma és főleg a jövőben komplex szemlélettel és tervszerűen a víz el- és levezetés helyébe a vízkészlet gazdálkodás a többcélú vízgyűjtő rendezés, tárolás és víz visszatartás lesz. Szintén fontosnak tartja az árhullámok áthelyezését, vagy legalább széthúzását, késleltetését, hogy csökkenjen az összefolyásokban annak esélye, hogy az árvízcsúcsok egybeesnek. Határainkon belül ilyen szabályozásra kevés a lehetőség. Határainkon kívül több, de érdekeink érvényesítéséhez komoly nemzetközi együttműködés szükséges! Magyar szempontból ezek közül legfontosabbak a Tisza völgyében: — A Tisza saját árhullámainak visszafogása saját területen és a Kárpátalján csatlakozó mellék vízfolyások vízgyűjtőjén fokozatos tárolók kiépítésével. — A Tisza Erdély területén eredő mellékfolyóinak vÍ2járás-szabályozása erdélyi területen épülő tárolókkal és más művekkel. — A Tisza jobb Ung-Sajó közti mellékfolyókon hasonló szabályozás. Hangsúlyozza, hogy mindezek megvalósításához a létesítmények megépítésén kívül hatékony nemzetközi együttműködés szükséges, melynek gerince olyan két- víjy többoldalú egyezmények rendszere, mely a kölcsönös érdekek egyeztetésén alapul és tartalmazza mind az előrejelzésre, mind a művek 141
