Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
15. Dr. Major Pál: Síkvidéki erdők hatása a talaj vízháztartására
változatokra végzett számításnak az éves beszivárgásra és talajvízpárolgásra vonatkozó értékeit a III. táblázatban közöljük. Az adatokból megállapítható: a) A beszivárgás nagysága csökken az erdővel való borítottsággal, hiszen a nagyságrendi sorrend azonos az erdővel való borítottság csökkenési sorrendjével, tehát legnagyobb a beszivárgás a 43 %, majd az 58 % erdő- borítottságú területen, már jóval kisebb az 500x500-as négyszögü, és legkisebb a 100x100-as négyszög területére. Ez a csökkenés elsősorban az intercepció következménye. b) A talajvízből történő párolgás nagyságrendje arányos az erdővel való borítottsággal. c) A nagy tisztásokkal rendelkező területek talajvízpárolgása nagyságrendileg kisebb, mint az erdősé. Ennek elsőrendű oka, hogy ezen a területen a talajvíz mélységét az oldalirányú elszivárgás határozza meg, és így a tisztásokon a talajvíz mélysége olyan, hogy kapilláris zónája jóval a felszín alatt marad, így a tisztások területén gyakorlatilag talajvízből párolgás nem történik. d) A tisztások területének beszivárgási számítása nyáron is mutat beszivárgást, és az intercepció mellett ez a másik..oka annak, hogy ezeken a területeken az évi beszivárgás jelentősen növekszik. A növényzet szerepe tehát döntő a talajvíz utánpótlódás szempontjából. e) A téli félévi beszivárgás számított értékei nagyságrendileg azonosak a csupasz felületű lizimétereink mutatta értékekkel, tehát bizonyítani látszanak azt, hogy a párolgási zóna alá került beszivárgás - ha időbeni késleltetéssel is, - de eléri a különböző mélységű talajvízszinteket, mégpedig gyakorlatilag azonos mennyiséggel. 2 A TÉNYLEGES EVAPOTRANSZSPIRÁCIÓ ÉS AZ ERDŐ FATÖMEGE KÖZÖTTI KAPCSOLAT VIZSGÁLATA Kapcsolatot akartunk keresni az előzőekben számított tényleges eva- potranszspirációs értékek és a növényzet, ill. a növényzet növekedése között. Kapcsolatba léptünk az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet kecskeméti kísérleti telepével és az ő javaslatuk alapján a jfa tömege, ill. tömegének időbeli változása és a tényleges evapotranspirádó időbeli változása között kerestük a kapcsolatot. Ebből a célból a Kutató Intézet választása alapján 16 jellemzőnek ítélt fatörzset vágtunk ki és 2 méterenként szeletmintát készítettünk a fából 128
