Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
15. Dr. Major Pál: Síkvidéki erdők hatása a talaj vízháztartására
évgyűrű számlálásával. Ezek alapján az egyes évgyűrűk hosszmenti lefutását tudtuk ábrázolni megállapítva a különböző évekhez tartozó famagasságokat. Ehhez egyszerű szerkesztéssel, ill. leolvasással meg lehetett állapítani a különböző évekhez tartozó mellmagassági átmérőket is. A magasság és ez az átmérő függvényében táblázatból határoztuk meg a fa tömegét tömör köbméterben. A továbbiakban a 100x100 méteres differencia-elem területén megszámoltuk az összes ott lévő fát, megmérve egyszersmind mindegyik mellmagassági átmérőjét is. Ennek alapján a különböző múltbeli időpontokra, múltbeli évekre megbecsültük ezen az 1 hektáros területen a fák tömegét, ill. annak időbeli változását. Sajnos ez a vizsgálatunk negatív eredménnyel zárult, mert a tényleges evapotranspirációval nem találtunk elfogadható kapcsolatot. Az eredmények azt látszanak közelíteni, hogy igaz az a feltevés, hogy egy ideig a fa, ill. az erdő tömegének növekedésével növekszik a tényleges eva- potranspiráció, egy idő után azonban a fa tömegének növekedését nem kíséri a tényleges párolgás növekedése. 3. INTERCEPCIÓS VIZSGÁLATOK Vizsgálataink során kísérleti telepünkön módszert dolgoztunk ki az inter- cepció meghatározására. A meghatározott egyenletekkel nemcsak az évi, vagy a havi intercepció érték becsülhető, de az egyedi csapadék intercepciója is meghatározható, ha ismert a faállomány fedettségének mértéke. A vizsgálatokat mind tűlevelű, mind lombos erdőre elvégeztük. A fedettség meghatározását függőleges tengelyű fényképezéssel végeztük, az adott hely fedettségének mértékét a keményre hívott felvételeken a fekete és fehér területek aránya alapján igyekeztünk meghatározni. Kísérleteket végeztünk szálas növények, gabonafélék intercepciójának meghatározási módszereire is. A rövidség kedvéért itt kell megemlítenem, hogy eredményesek voltak a bayprénnel (műanyag bevonattal) végzett kísérletek. 129
