Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

4. A talajcsövezés módszerei

4.3.3. A mélylazítás alkalmazása

A mélylazítás elsősorban összetömörödött, kötött vagy pangóvizes talajok esetében jöhet szóba, amennyiben a tömrödött réteg (szint) legfeljebb 0,5 m mélységben van a felszín alatt (pszeudoglej, pelozol stb.). Közepes évi csapadékmennyiség esetén (C > 500 mm) és völgyfenéken, mindenekelőtt a lejtők alján, a tapasztalat szerint dréncsövek kiegészítő alkalmazására van szükség, adott esetben szivárogtatóval vagy nyelővel együtt (5.3. és 7.7. alfejezet), vagy kombinált talajcsövezést kell alkalmazni.

A 4.7. ábra bajorországi tapasztalatokra támaszkodva szemlélteti az ásványi talajoknak a mélylazításra alklalmas fő tartományát (Merkblatt zur kombinierten Dränung, 1976.).

Az NSZK északi részében éghajlati okok miatt csak igen korlátozott mértékben lehetséges a mélylazítás, mivel a talaj a szükséges mélységben

87

a talajfajták elnevezése (a felülvonás az erősen, a vessző a gyengén jele): H homok; iH iszapos homok; vH vályogos homok; aH agyagos homok; 1 iszap; hl homokos iszap; vl vályogos iszap; hvl homokos, vályogos iszap; hV homokos vályog; iV iszapos vályog; aV agyagos vályog; hiV homokos, iszapos vályog; iaV iszapos, agyagos vályog; hA homokos agyag; vA vályogos agyag

4.7. ábra. Mélylazításra alkalmas ásványi talajok fő tartománya és határterületei (Merkblatt zur kombinierten Dränung, 1976.)