Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

4. A talajcsövezés módszerei

csak tízévenként egyszer-kétszer szárad ki megfelelően (Renger, 1974.). Ezeken a területeken a kombinált talajcsövezés ígéri a megoldást (4.2. alfejezet).

4.4. Mélyszántás

4.4.1. Általános szempontok

A mélyszántást a DIN 1185 a következőképpen határozza meg: legalább 60 cm mély talajréteg leválasztása és átfordítása külön erre a célra szerkesztett egyvasú mélyszántó ekével.

Ä mélyszántó ekék alkalmazásával az utóbbi négy évtizedben az NSZK északnyugati részén több, mint 180 000 ha kismélységű, elsősorban homokon elhelyezkedő lápot és lápos területet (talajtípus: podzol, glejes podzol) alakítottak át vegyes homoki kultúrává (Baden, 1958.; Eggehmann, 1979.). A sok jó és tartós eredmény mellett azonban egyes példák rámutattak hidrológiai és talajtani szempontból a határesetekre is (5.4. és 7.8. alfejezet), (Eggelsmann, 1970.).

Kísérletképpen az utóbbi években különböző meliorációra szoruló ásványi talajokon is alkalmazták a mélyszántó ekéket. Elégséges tapasztalatok és tartós kísérleti eredmények nincsenek még barna erdőtalajokon ([Hartge—Wohlrab, 1970.). Mélyszántott podzolok (futóhomok) viszont már éppen olyan régen ismertek, mint a vegyes homoki kultúrák és jó szántóföldi termőterületek. A mélyszántás ott kívánatos, ahol a különböző talajrétegek (szintek) feltörhetők és egymással összekeverhetők, és ezáltal a felső talajrétegben a talaj fizikai viszonyai tartósan megjavulnak.

4.4.2. Részletek

A mélyszántás hatására az eddigi vízszintesen elhelyezkedő talajrétegek (-szintek) 110...140°-ban átfordulnak és ferde helyzetbe kerülnek. Ezt a különböző színű talajrétegek (pl. világos színű homok és sötét színű tőzeg) különösen jól mutatják a mélyszántott szelvényben (4.8. ábra).

A mélyszántó ekékkel a kialakítástól és az alkalmazási céltól függően 60 cm-től maximálisan 220 cm-ig terjedő szántási mélység érhető el. Ásványi talajban eddig 150 cm-t értek el (Eggehmann, 1979.).

A 4.9. ábra kis mélységű, homokon fekvő felláp természetes szelvényét és az ahhoz tartozó ideális mélyszántási szelvényt szemlélteti annak lényeges adataival együtt. A mélyszántott rétegek egymáshoz viszonyí88