Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

4. A talajcsövezés módszerei

4. A talajcsövezés módszerei

4.1. Talajcsövezés felszín alatti csövekkel

4.1.1. Általános ismertetés

A talaj csövezésnek az a legáltalánosabb módszere, amikor a talajban hidraulikai és műveléstechnikai elvek alapján csöveket helyeznek el. A rendszer szívókból és a gyűjtőkből áll (4.1. ábra). A dréncsövek égetett agyagból,

4.1. ábra. Gyűjtő-, szívó- és övdrén (Eylers- Kuntze, 1966.)

1 szívó-, 2 gyűjtő-, 3 övdrén: összegyűjti és elvezeti a lejtő mentén leszivárgó talajvizet; 4 lejtő

(kemény vagy plasztikus) műanyagból vagy egyéb, a célnak megfelelő anyagból (8. fejezet) készülhetnek. Az illesztési hézagokon, perforáción vagy más nyílásokon keresztül jut be a víz a szívócsőbe és a lejtésnek megfelelően a gyűjtőbe, majd a főgyűjtőbe áramlik. Ezek a vizet általában valamilyen torkolati műtárgy segítségével a befogadóba (árokba, patakba) vezetik.

79