Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
4. A talajcsövezés módszerei
4.1.2. Részletek A drénszívókat gyűjtővezetékkel fogjuk össze. Az egy dréngyűjtőhöz tartozó szívók összességét talaj csőfürtnek nevezzük. A főgyűjtő többnyire a terep mély részein pl. lapos mélyedésekben, mély vonulatokban helyezkedik el. Ezek helyzete határozza meg a szívók irányát, amely lehet kereszt-, ferde-, vagy hosszirányú 0. a 7.5. ábrát). Amennyiben a nyilt. gyűjtőket zárt gyűjtők helyettesítik, akkor az utóbbiak feladata — ellentétben a drénszívókéval — nem a talajvíz felvétele, hanem annak elvezetése. Ezért ezeket teljesen zárt csővezetékként (cső- kötéses csövekből) is el lehet készíteni. Ezeknek a létesítményeknek az építése vízjogi engedély köteles. A tervezéskor a 0 elvezetendő vízhozamra és a H nyomásviszonyokra gondot kell fordítani. Minden esetben figyelembe kell venni azt, hogy a jelentősebb zárt gyűjtők hatással vannak a természetes vízfolyások környezetére és lényegesen megváltoztathatják a tájat is {Gabler, 1979). A talajvíz vagy a lejtőről lefolyó felszíni víz felfogásához övdréneket célszerű létesítenünk (1. a 4.1. és a 7.7. ábrát). Ezeket nagyobb átmérőjűre kell méretezni (0^8 cm) és a drénárkot vízáteresztő (szivárogtató) anyaggal (áteresztő visszatöltéssel) kell feltölteni (7.2. alfejezet). Az övdrénekből a vizet külön kell a befogadó árokba levezetni. Az építmények, műtárgyak talajcsőrendszerére hasonló alapelvek érvényesek, mint az övdrénekre (7.5. alfejezet). Amennyiben egy területet nem kell mezőszerűen (szisztematikusan) talaj csövezni, akkor részleges talaj csövezést vagy céldréneket alkalmazunk. Ez mindenekelőtt lejtős és hegyvidéki íerületek duzzadásra haljalmos talajaira vonatkozik (7.3.4. pont). Ebben az esetben különösen jelentősek az előzetes geohidrológiai vizsgálatok (2.2. és 3.4. alfejezet). Csak ezek adhatnak az elhelyezésre, méretezésre és a gazdaságosságra kielégítő útmutatást. A fokozatos (lépésről lépésre fektetett) talaj csövezést alkalmazzuk akkor, ha kétségek merülnek fel a teljes drénezés szükségességét illetően. A csövekkel való talajcsövezés méreteiről, tervezéséről és hatékonyságáról részletesen az 5. és 6. fejezet szól. 4.1.3. Alkalmazási terület A csövekkel végzett talaj csövezéssel elsősorban a talaj vizes talajokat víztelenítik (talajvízszint-szabályozás, 1. az 1.1. ábrát). Pangóvizes talajokra akkor felelnek meg, ha a pangóvizes, helyi telítettségű talajréteg vastagsága (fedőrétegként) legalább 0,5 m (1. a 6.12. ábrát). Kötött vizes talajokban a talajcsövek általában csak a cső nélküli drénmegoldások vagy a talajjavítás 80
