Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

3. Terepi vizsgálatok

3.9. Laboratóriumi módszerek

Végül a jelen fejezetből ne hiányozzék néhány laboratóriumi vizsgálat Ezekre akkor lehet szükség, ha az előzetes tervezés közben kétségek merül nek fel vagy pl. a talajcsövezés várt hatékonysága elmarad.

3.9.1. Talaj fizikai laboratóriumi analízis

(DIN 19683; Magyarországon MSZ 08—0205—78)

— szitapróba és a nedves szemcseszerkezet vizsgálata;

— térfogattömeg, nyers tömörség és természetes tömörség;

— pF-érték (nedvességpotenciál) és pórustérfogat-tagozódás;

— vízáteresztő képesség (vízzel telített és telítetlen állapotban);

— duzzadás és zsugorodás;

— szerkezetstabilitás;

— törési kép.

3.9.2. Kémiai laboratóriumi analízis

(DIN 19684; Magyarországon MSZ 08—0206/1—2,

MSZ 08-0213/1-78)

A vegyelemzést talajmintán, vizen és növénymintán végezhetjük el. Ezek a következők:

— szerves-, ill. ásványianyag-tartalom;

— humusz (C, N);

— agyagásványok;

— kationok, anionok;

— kicserélődési kapacitás;

— pH-érték, mészigény és meliorációs trágyázás;

— nyomelemek;

— növényekre káros anyagok;

— vastartalom;

— sók és egyéb anyagok.

78