Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

6. Hidraulikai méretezés

Az i mértékadó csapadékmagasság megfelel a mértékadó lefolyásnak (1. a 6.1. és 6.2. táblázatot).

Példa:

Adott: i = 0,015 m/d; k( = 0,5 m/d; így ifkf = 0,03;

t' = 0,6 m; h' = 0,8 m; D = 3,2 m és g = 1-0,6/(0,8+0,03-3,2) = 0,33.

A 6.13. ábra szerint a szívótávolság, L = 5 m.

Megjegyezzük, hogy a 6.13. ábra diagramját a g segédváltozóval akkor is használhatjuk, ha a víztelenítendő rétegnek a vízáteresztő képessége kisebb, mint az alatta elhelyezkedő talajrétegnek a vízáteresztő képessége {Lange, 1970.).

Abban az esetben, ha a víztelenítendő talajréteg vízáteresztő képessége jobb, mint a fedőréteg alatt elhelyezkedő részé, akkor az elvezetett vízben kisebb lesz a nyomás alatti talajvíz részaránya, mint homogén talajban. Erre az esetre eddig nem dolgoztak ki megbízható módszert. Legyen kfi a víztelenítendő talajréteg vízáteresztő képessége, pedig a talajvíz fedőrétege alsó részének (második talajrétegnek) vízáteresztő képessége. Abban az esetben, ha kf,/fcf2 ^ 1000, elhanyagolható a nyomás alatti talajvízelvezetés és a talajvíz fedőrétegét gyakorlatilag át nem eresztőnek tekintve, a szívótávolságot a 6.6.1. pont szerint határozhatjuk meg.

6.7. Szívótávolság öntözött szikes talajokon

Száraz és félszáraz (arid és szemiarid) szikesedésre veszélyes területeken gyakran rövid idő alatt nagy mennyiségű víz beszivárogtatására van szükség a sós talaj átöblítése céljából. Ezért hirtelen megemelkedik a talajvízszint, amelyet az öntözést követően meghatározott időn belül le kell süllyeszteni.

Ilyen esetben a szívótávolságot nem számolhatjuk a stacioner (permanens) áramlás törvényszerűségeinek figyelembevételével, hanem a szándékolt vízszintsüllyesztést és a meghatározott időtartamot kell alapul vennünk, azaz a vízszint h0-ról ht-re süllyed t időszak alatt (7.3.5. pont).

6.7.1. Nagy mélységben elhelyezkedő vízzáró réteg

A 6.14. ábra szerint a Glover-Dumm-összefüggést használjuk {Beers,

1969.):

L =

IQkfDt

147