Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
6. Hidraulikai méretezés
V Ä\y//\ y/A\ y/A W/A\ VS/W/AW/ AY7h, 'o D, D 'o 6.14. ábra. Süllyedő talajvízszint vagy változó lefolyás (Beers, 1969.) Ez az összefüggés nem tartalmazza a q értéket (a fajlagos vízhozamot). Feltételezzük, hogy ha 10 nap alatt 20 mm vízszintsüllyedéstkell elérnünk, akkor a szükséges vízszintsüllyedés annak a vízmennyiségnek felel meg, amely a szívók közötti talaj durva pórusaiban helyezkedik el. Ezt a térfogatot, amelyet az összefüggésben ja-vel (gravitációs pórusok, felszültségmentes, vízteleníthető pórustérfogat) jelölünk, átalában nem ismerjük. Hozzávetőleg a vízáteresztő képességből számíthatjuk a következőppen: ß = \/kf (ahol kf, cm/d és ß, térfogatszázalék). Például ha kf = 0,6 m/d, akkor ß = 7,7 térfogatszázalék, vagy 0,077. • A talaj vízteleníthető pórusterének (azaz a gravitációs terének) a meghatározására számos korszerű módszer is rendelkezésre áll. Az egyik legegyszerűbb módszer zavartalan mintából a talaj teljes telítettségéhez, majd a vízkapacitásához tartozó víztartalom meghatározása. A két érték különbsége a vízteleníthető pórustér. • Még pontosabb meghatározásra ad lehetőséget a talajnedvesség-potenciál — talajnedvesség-tartalom összefüggésének (a pF-görbének) az ismerete. A talaj vízteleníthető pórustere ugyanis a telítettséghez (pF »0) és a vízkapacitáshoz (pF«2) tartozó, térfogatszázalékban kifejezett nedvesség- tartalom különbsége. Példa: Adott: kf = 0,60 m/d, ebből ß = 0,077; D0 = 8,0 m; D = 8,3 m. Mivel D0> 2 m, számolnunk kell a radiális ellenállással, D helyett d-1 kell behelyettesítenünk, (az iteráció a 6.3.1. pont 1. példája alapján) a 6.3. táblázatból d = 3,0m;/io =l,2m;At = 0,4m;í = 8 nap: 10-0,6-8-3,0 kerekítve: L = 38 m. Az egyenletet előnyösen logarléccel vagy zsebszámológéppel oldhatjuk meg. 148
