Dunka Sándor: A Hortobágy-medence régi vizei és a tógazdálkodás (Vízügyi Történeti Füzetek 14. Budapest, 1996)

A HORTOBÁGYI HALGAZDASÁG MEGVALÓSÍTÁSA

Bár ennek a költségnek egy része később megtérül, a kultúrmérnöki hivatal egyelőre szükségesnek tartotta a 650 000 koronán felül további 180 000 korona hitel biztosítását. Eddig,-tehát 1915. július 15-éig-elkészültek a tógazdaság töltései, lecsapoló csatornái, és halágyai 75%-ban. A 18 km csatornát Bereczki Károly és Eszenyi Lajos vállalkozók az 1914. évi általános mozgósításig 80%-ban elkészítették. Készen voltak a főcsatornán a vb. hidak és a vasúti híd. A szivattyútelepnél megépült a szivattyúház és részben az azt körülvevő földplateau. Saját kivitelezésben elhelyezték a telefonoszlopok nagy részét.

106 A földmívelésügyi miniszter utasítja 1915. december 1-jén a Kultúrmérnöki Hivatalt, hogy Lenárduzzi Jánosnak a csözsilip építési végszámláját, Bereczki Károly és Eszényi Lajos balmazújvárosi vállalkozóknak pedig a földmunka végszámláját fizesse ki.

107 A kivitelezés elhúzódása miatt Czverdely Andor mérnököt különösen sok támadás érte. 1915. november 9-én a város, a Kultúrmérnöki Hivatal és a Haltenyésztő Rt. közös értekezletet tartott, ezen Czverdely a Haltenyésztő Rt. aggodalmára közölte, hogy a munkák 1916 tavaszára elkészülnek, s május 1-jére az ívó és nyújtótavak is készen lesznek, s télire a hadifoglyokra nem is lesz szükség. Már ekkor felhívták a figyelmét arra, hogy a tavak burkolásához feltétlen szükséges deszkát, rőzsét, betonlapokat és gyeptéglát szerezze be. Bár ezt akkor határozottan megígérte, a beszerzést közel fél esztendeig halogatta.

108 Mivel azonban a halastói tápcsatorna 1915 végére elkészült, a Tisza tavaszi árvizével sikerült két tavat feltölteni, s az első tavat (kb. 250 kh) 1916 áprilisában, a másodikat pedig ugyanezen év májusában már be is halasították.

109 Czverdely tevékenységével elsősorban a Haltenyésztő Rt. nem volt megelégedve. Egy - valószínűleg 1916 novemberében készült — feljegyzés szerint nem minden esetben teljesítette az üzemeltető - Haltenyésztő Rt. - kívánságait. Igen tanulságos, ha e feljegyzés alapján áttekintjük a főbb kifogásokat. A Haltenyésztő Rt. többek között azt kérte, hogy a tápcsatornát hozzák mielőbb üzemképes állapotba, majd az összes munkaerő felhasználásával előbb egy tavat fejezzen be teljesen, burkoltassa le és lássa el lehalászó árokrendszerrel, csak azután kezdjen bele másik tó építésébe, hogy ne 8 tó álljon félig készen, hanem legalább 4 tó legyen kész üzemképes állapotra a tavaszi árvíz megérkezésekor. A kérés ellenére csak két tó volt megtölthető, de ezek burkolata és lehalászó hálózata sem készült el, s csak azért engedték meg a két tófeltöltését, hogy legalább egy-két tavon a kísérleteket le lehesssen folytatni. A nyár folyamán (1916) állandóan kérték Czverdelyt, hogy őszre legalább annyi teleitetőt készítsen el, melyben a két tó halanyaga ősszel biztonságosan elhelyezhető legyen. Addig a többi tó készítését állítsa le, hiszen azok feltöltése úgyis csak az őszi árvízkor aktuális. Ennek ellenére üzemképes teleltető még 1916 novemberében sem készült el, ezért joggal féltek, hogy a megtöltött két tó halai erős télben a leapadt, sekély tavakban elpusztulnak. Amikor pedig kiderült, hogy a szivattyútelep (19. ábra) még ősszel sem lesz üzemképes állapotban, arra kérték Czverdelyt, hogy hagyja abba a teleitetők készítését, s fordítsa minden erejét a tavakra, hogy az árvíz megérkezése esetén minden tó feltölthető legyen. Ennek ellenére csak a panaszok írásban történt átadása után készült el néhány tó lehalászó hálózata, azonban burkolva még ideiglenesen sem volt egy tó sem, így az újabb tavakba sem az ár, sem pedig a szivattyúzott vizet beereszteni nem lehetett. A szivattyúteleppel kapcsolatban 1915. november 9-én Czverdely azt ígérte, hogy két-három hét alatt kész lesz, s 1916 tavaszán üzemeltetni lehet. Ennek ellenére a tavaszi árvíz meglepte az építőket, mert elöntötte a szivattyútelepet, a gépeket meg kelett tisztítani a szennyeződésektől, s a hibákat ki kellett javítani. Az elöntés azért következett