Dunka Sándor: A Hortobágy-medence régi vizei és a tógazdálkodás (Vízügyi Történeti Füzetek 14. Budapest, 1996)

A HORTOBÁGYI HALGAZDASÁG MEGVALÓSÍTÁSA

19. ábra. A hortobágyi tógazdaság tiszakeszii szivattyútelepének az első világháború alatt épült gépháza az orosz hadifoglyokkal be, mert a gépház egyik felében a csövek részére nyitva hagyott nyílást, — figyelmeztetés dacára-nem tömítették el. Söt a gépek megtisztítása és kijavítása után a gépházat egy újabb árhullám ismét elöntötte. A tisztítást és a javítást lehetett elölről kezdeni. így aztán a szivattyútelephez tartozó kutak és tartályok 1916. február helyett csak 1916 őszére készültek el. Ekkor egy bizottság előtt próbaüzemet akartak tartani, de a próbaszivattyúzást nem lehetett végrehajtani, mert a jelenlévő két miniszteri tanácsos a Tiszához vezető vasbeton szívócsatorna nélkül a szivattyútelepet nem találta üzembehelyezhetőnek. Mivel ez a szívócső csak fagymentes időben és alacsony vízellás mellett készíthető el, úgy ítélték meg, hogy a szivattyútelep csak 1917 nyarán lesz üzembehelyezhető. 1916 tavaszán Czverdely nem akart a tavak benépesítését szolgáló 10 000 korona értékű hal vagonból való kirakásához orosz hadifoglyokat adni, - mert a hal a vasút késedelme miatt szombat reggel helyett csak vasárnap reggel érkezett meg, - azzal a kifogással, hogy a foglyok vasárnapi igénybevételét a foglyokra vonatkozó rendelet tiltja. Czverdely 1916 őszén megkezdte a tógazdaság épületeinek kivitelezését, de ebből 1916. november 10-éig egyetlen épület sem készült el. Lakható épület egy sem volt, az épületek fedél nélküli falait az őszi eső áztatta. De ugyanez volt a helyzet a tápcsatornával is. Czverdely a belvízcsatornák bújtatóit a tápcsatorna alatt nem csináltatta meg, ezért a csatorna mellett a belvíz összegyűlt. Erre a tápcsatorna melletti birtokosok a csatorna töltését kibontották és a belvizet a tápcsatornába vezették akkor, amikor a tavak feltöltése folyt (1916 tavasza). A bújtatok csak a város legutóbbi panaszát követően készültek el. A víziépítmények tervei még a feljegyzés megírásának idején sem készültek el, emiatt a munkákat nem lehetett ellenőrizni, sőt sok helyen a földmunka feleslegesen kétszer lett elvégezve. Tervek hiányában a vízjogi engedélyt sem kapták meg.