Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

A védekezésről negyven év távlatából

Sebes-Köröst érintő halas-pusztai szükségtározó is megépült. (A két tározó 70 millió köbméter vizet tud magába fogadni, mely megfelel a Velencei-tó víztömegének.) Mindkét tározót 1966 óta üzembe kellett helyezni az árvízveszély eredményes csökkentése érdekében. Nem történt javulás a bakonszegi híd, valamint a szeghalomi vasúti híd esetében, e hidak a jövőben is gócai lehetnek egy-egy jégtorlasz kialakulásának. A közelmúltban lezajlott Felső-tiszai és Körös-völgyi rendkívüli árvíz felveti annak az aktualitását, hogyfolyónk árvízi biztonsága még tovább fejlesztendő. Nyilvánvaló — gondolom mindenki számára -, hogy a békeidőben végzett árvédelmi munkák a legolcsóbbak és leghatékonyabbak az emberi élet, valamint az ember által alkotott értékek védelme érdekében. " Kóthay László mérnök, a TIVIZIG (majd TIKOVIZIG) volt igazgatója „50 éves a Tisztántúli Vízügyi Igazgatóság1953-2003 "c. ünnepi kiadványban

7 arról ír, hogy a lokalizációs vonalak, amelyek Tiszafüred, Egyek és Tiszacsege térségében az 1964-1970. években kiépültek a VTT árvízi tározóként igénybe vehetők csakúgy, mint a Berettyó-Kutas vésztározó is. Említi, hogy a Tisza bal parti töltés egyetlen gyenge pontja Tiszalöknél volt, amelyet még 1980-ban megszűntettek. Szintén előrelépés — a legrégibb Andrássy gát helyett - a napjainkban befejeződő új töltés építése Tiszadobnál. Kiemelkedőnek vélem, hogy a Hortobágy-Berettyó-főcsatornán 2001-ben megépült az „Ágotái vészelzáró" műtárgy, amely tározóival lehetővé teszi mintegy 50 millió m

3 víz tarozását, s ezen túlmenően természeti értéknövelő és közcélú tározók is találhatók. A 2006. évi árvízi védekezésnek ez egy követendő példája volt. Átgondolásra érdemes viszont az, hogy míg a Hármas-Köröst tehermentesítették a tarozással, addig az árvízkapunál megterhelték a szivattyúzással. A 2006. évi árvizekről szóló kiadványban

8 olvasható, hogy a Hortobágy-Berettyó Ágota feletti vízgyűjtőjén maximálisan 69 millió m

3 vizet tartottak vissza. Ez az igazi pozitívuma a védekezésnek. Sajnos hasonló a Hármas-Körös egész vízrendszerében - ahol még mintegy 260 millió m

3 szükségtározó van - kísérlet sem történt a tarozásra. A jeges árvédekezés és az 1970. júniusi árvédekezés szemléletformáló hatása így épült be egy újabb generáció árvédekezésébe és bizonnyal folytatódni fog. Fentiekre alapozott azon véleményem, hogy az 1888-2008 időszakot átívelő három mérnökgeneráció alkotta berettyói árvízvédelmi rendszer - gondos fenntartás és szakszerű védekezés-irányítás mellett - hosszú távon elvárható biztonságot nyújt a térség lakóinak. Záró gondolatok Az említett neves elődök, a kortársak és a minket követő nemzedék iránti tisztelettel megkísérlem a visszatekintést 120 év távlatából. Azzal a szándékkal teszem, hogy még jobban megismerjék vízszabályozásunk történéseit. A folyók életébe csak úgy avatkozzunk be, ha ismerjük a természetes úton és a szabályozás következtében előállott változásokat, s azokat figyelembe vesszük. E gondolat szellemében vállaltam a Közép-Tisza és a Berettyó mentén eltöltött munkásságom alapján, hogy megszerzett ismereteimmel feltárjam és közreadjam megélt árvízi tapasztalataimat. Árvédekezésnél egyetlen rossz döntés ezrek életét és vagyonbiztonságát veszélyeztetheti. A múlt ismeretében meghatározó volt számomra Huszár Mátyás, Bodoki Károly, Korbély József és Ráth Elemér, Vázsonyi Ádám mérnököknek a szakirodalomban fel7 Debrecen, é.n. 8 Szlávik Lajos szerk.: A Duna és a Tisza szorításában. Bp., 2007.