Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
Vízgazdálkodási társulatok a Hortobágy-Berettyó medencéjében
A tagok létszáma alakuláskor a következő volt: Mg.Tsz. 21 118 688 kh Á.G. 3 13 759 kh Érdekeltek 4 Tsz. 20 403 kh Összesen: 152 850 kh (87 965 ha) A Társulat kezelésbe vett 84 db csatornát 202 km hosszban, melyek mind a Berettyó és a Hortobágy-Berettyó vízrendszerhez tartoznak. A Társulatnak működése első éveiben minden kezdeti nehézséggel meg kellett küzdenie. Létszáma kevés volt, mindössze 41 kubikos és 6 alkalmazott végezte azt a munkát, mellyel már az első évben eredményt kellett volna felmutatni. A 72 000 m 3 földmunka elvégzéséhez sem elegendő munkaerő, sem gépi kapacitás nem állt rendelkezésre. Ráadásul pénzügyi gondokkal is küzdöttek. Azonban már az első eredményes év után (1970) tervet készítettek az eddig terméketlen, vízzel borított ősmedrek víztelenítésére és mezőgazdasági termelésbe történő bevonására, a területen levő 13 000 ha-os öntözőtelep gazdaságos üzemeltetésére. 1970-re megteremtették az eredményes munkavégzés feltételeit. Ebben az évben a Társulat létszáma már 82 fő volt. A III. ötéves tervet már 16 millió forintos termelési értékkel és 2,2 millió forint nyereséggel zárták. A következő években a vízrendezési fejlesztési és fenntartási tetvek mellett foglalkoztak a községek környezetfejlesztési munkáival is. A Társulat bár folyamatosan fejlődött, mégsem tudta elérni minden évben a tervezett eredményt, ezért nem alakult ki a területen a komplex belvízrendszer. Hiba volt, hogy állami támogatást csak a földkitermelésre biztosítottak, ezért aztán a depónia sokszor rendezetlen maradt. A mezőgazdasági fejlődéssel fokozatosan megszűnt a hagyományosan mély területeken az érvonulatokat követő csatornázási munka, s tért nyert a melioráció. Ennek ellenére lecsapolták a Virágos-ér, Közép-ér és Benedek-ér ősmedreket, s ezzel 1200 kh-on vált lehetővé a mezőgazdasági termelés. A településeknél megnövekedett a belsőségi vízrendezés, és a környezetfejlesztéssel összefüggő munkák, a roncsolt területek rendezése, tavak, erdők, parkok létesítése. A Társulat vízgyűjtő területén levő csatornák üzemeltetők szerint 1987-ben a következők szerint oszlottak meg: VÍZIG kezelésben levő belvízcsatornák hossza 652 100 fm Társulati kezelésben levő belvízcsatornák hossza 330 265 fm Üzem, községi tanács kezelésében levő belvízcsatornák hossza 709 000 fm Összesen: 1 691 365 fm 1980-ban a Társulat működési területén a Hajdúsági Agráripari Egyesülés (HAGE) meliorációs pályázatot nyert. Ezzel a térségben egy új, korszerű vízgazdálkodás kialakítása kezdődött meg. Ezt követően a vízrendezési, csatornázási és tereprendezési munkákat saját közcélú beruházásain túl a Társulat végezte az üzemeknek. A meliorációs tevékenység
